Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1939
15 résztvesz teljes erejével a munkában, annak az otthoni foglalkozás egész jelentéktelenné válik. A szavakat kiírjuk már az iskolában, a fordítás, vagy írásbeli munka elvégzése, szavak megtanulása semmiesetre sem olyan megerőltető munka, amit ne lehetne a leggyengébb diáknak is könnyűszerrel megoldania. De ha ez a munka az iskolában nem folyt le, illetve a tanuló abban részt nem vett, s nem is igyekezett semmiféleképen abba belekapcsolódni, akkor mérhetetlenül sokká és nehézzé válik. És nincsen ez másképen más tantárgyból sem, ahol csak a modern nevelőiskola szempontjai érvényesülhetnek. A munka és pedig nem a szerencse munkája, vagy a véletlen munkája kerül jutalmazásra, hanem az állandó és következetes munka, az érdeklődés fokozatossága, az alaposság és az élet kérdései iránti fogékonyság. Két feladat van csak: mindkettő az iskolára háramlik. Az egyik: kiépíteni az egy testületbe tartozó tagok, közt azt a nevelési összhangot, mely nélkül komoly és célhozvezető nevelés nem is lehetséges, mely nemcsak nagyjából, hanem a nevelés minden kérdésében, különösen az oktatás mikéntjének útvesztőiben az egyéniségek fenntartásával ik,özös nevezőre tud mindig jutni. A másik viszont az a kötelesség: a szülői társadalmat fel k,ell világosítani a kezdet kezdetétől a nevelőiskola céljáról, főként alkalmazott módszereiről. Csak így várható, hogy a szülő is hozzákapcsolódhasson eredményesen az egyéniségek neveléséhez, Itt kell még külön felhívni a figyelmet az írásbeli munkák fontosságára. A nevelőisk,ólában a dolgozat rendkívül fontos szerepet tölt be. Természetesen csakis azok a dolgozatok jöhetnek elsősorban számításba, amelyek az iskolában készülnek. Ezek közül is különös fontosságuk van a magyar dolgozatoknak. Míg ui. az idegen nyelvi, számtani dolgozatok egy-egy lezárt anyagrészletnek tudásáról, vagy pozitív ismeretekről adnak képet egyénenként, addig a magyar dolgozatok a tanuló egyéniségébe is belevilágíthatnak, különösen akkor, ha a tanár szorgalmazza, nagyon helyesen, a minél több szabad, élményi tételt. Ezek az élmények kapcsolódhatnak a tárgyalt anyagrészhez, belőle fejlődhettek, ki, de épen azzal, hogy ezek a tanuló egyéniségét is megkeresik, felszínre hozzák, s megvilágíthatják azt, ami egyébként talán nem ismeretes a nevelő előtt, egész külön jelentőségre tarthatnak számot. Ezért a nevelőiskola fokozott mértékben kívánja a szabad, élményi tételek, érvényesítését, a tanuló őszinte megnyilvánulását nemhogy gátolni, ellenkezőleg kifejleszteni törekszik. A szülői társadalomnak az a feladata itt is, hogy megértse, támogassa a
