Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1939
16 nevelőiskola ilyértelmű irányát. Az odahaza készítendő fogalmazások terén is teljes őszinteségre szoktassa és oktassa a gyermekeket, s bármely kérdésben is egyéniségének szabad érvényesülését ne gátolja, hanem azok, közé a helyes korlátok közé szoktassa, melyek a közösség feladatának a legjobban megfelelnek. Törekedjék minden tekintetben a gyermeket nem leckéztetni, hanem megérteni és irányítani, nem bírálni a maga elgondolásai szerint, hanem az egyéni megnyilvánulásokat a közös, nagy célokkal összhangba emelni. Általában, s ez minden tevékenységre vonatkozhatok: a gyermeket szoktatni, irányítani és vezetni kell egyedül, komoly és következetes eszközökkel, s nem utánzásra nevelni. Minél előbb fel kell szabadítani a tanulót az utánzás hajlama alól, s meg kell erősíteni őt egyéniségében. így fogja gyermekét a szülő igazán megérteni, így válhatok, komoly vezetőjévé, s így fogja benne a munka szeretetét is fokozni, sőt mi több: így fogja tudni önmagában is a gyermekét a leghelyesebben elbírálni, s be fogja látni, hogy a szülő feladata nem az, hogy gyermekét minél előnyösebb, de meg nem érdemelt helyzetbe juttassa, hanem az, hogy gyermekének képességeihez mért jövendőt biztosítson. Mindig azon panaszkodunk, hogy a nemzetünk közösségi élete nem megfelelő, a széthúzás, érdemtelenség győz mindenen, de nagyon is megfeledkezünk arról, hogy ez a széthúzás és érdemtelenség a legtöbbször már otthon elkezdődik, amikor gyermekünknek képességeit túlértékelve, követeljük számára azt a helyet, mely a nevelőískola megítélése szerint őt meg nem illeti. Amikor pedig a nevelőiskola az egyéniségében megismert ifjakat értékeli, akkor az a szempont vezeti elsősorban, hogy munkakészségét, munkafegyelmezettségét, kitartását, s munkaviselésének, őszinteségét elbírálja. 3. Az iskola, mint már fentebb említettem, a közösségi életre is nevel, sőt a gyakorlatban ennek igen nagy fontosságot tulajdonít. Nemcsak az osztályéletben teszi ezt, hanem az iskolában megalakított ifjúsági egyesületek éléte igazolja a legjobban, hogy az iskolának számottevő tényezője a közösségi életre való gyakorlati nevelés. A nevelőisk,ola fokozott mértékben részesíti előnyben az ifjúsági egyesületeket, s ez teljesen érthető is. Amikor az iskola nevelőiskolává emelkedett, s az egész embert veszi szemügyre, a gyakorlati élethez közelebb jut, s ott az elméleten kívül, az elvont ismereteken felül olyan kérdések is szóba kerülnek, melyekre való
