Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1936
21 gek helyett tapasztalati egységekből indulnak ki. Megvizsgálják pl. egy erdő életét, éghajlatát, flóráját, faunáját, s az ismeretek koncentrálása nem logikai, hanem tapasztalati összefüggések szerint történik. A fizikában és kémiában a megfigyelés és kísérletezés, tehát a laboratóriumi munka van a tanítás középpontjában. A tanulók fúrnak, faragnak, eszközöket készítenek, sőt sok helyen, mint pl. az Unió iskoláiban, kerti munkát is végeznek. Másutt, mint pl. az angol Sanderson híres oundli iskolájában gazdaságok, műhelyek, laboratóriumok, sőt kisebb fajta gyárak veszik körül az iskolát, s a tanítás a tantermekből lassanként ezekbe a helyiségekbe tolódik át. Azt talán mondanom sem kell, hogy itt nem munkások, hanem maguk a tanulók dolgoznak. A testi munka, amelyet a rendi társadalom annyira lenézett, s éppen ezért a régi iskola annyira került, a demokratikus szellemű iskolákban mind több és több teret nyer. A testi munka térhódítását nemcsak a munka önmagában vett megbecsülése, hanem az a felfogás is indokolttá tette, hogy a gondolat cselekvés nélkül csak a képzeletet erősíti, s elhanyagolja az akaratot, amelyre elsősorban a cselekvés hat fejlesztőleg. 6. A régi iskola az egyéniséget háttérbe szorította, az új iskola ezzel szemben igyekszik azt minél teljesebb mértékben kifejleszteni. Ez természetes is. A rendi társadalom statikus jellegű volt, amely a maga állandóságát féltette az egyéniség erejétől, az új társadalom ellenben dinamikus jellegű, amelynek dinamizmusa éppen az egyéniség sokféleségétől, az eredeti gondolatok gazdagságától kapja a maga hajtóerejét. Az iskola ennek meg- felelőleg semmire sem bátorítja inkább a tanulót, mint arra, hogy igyekezzék mielőbb saját lábaira állaní, s magától menni, anélkül, hogy mások támogatására szorulna. A már ismertetett módszeres eljáráson kívül e célt a tanár és tanítvány viszonyának a megváltozása is elősegítette. Amíg régen a tanár csak olykor-olykor engedte szóhoz jutni a tanulókat, különben állandóan maga beszélt, most az a főtörekvése, hogy szerepét a minimumra redukálja, s lehetőleg mindent a tanulókkal végeztessen. A tanuló többé nem feléje helyezett bírót, hanem segítőtársat lát a tanárban, s a tanártól való félelem nem riasztja vissza egyéni gondolatai kifejezésében. A tanár helyzete az osztályban olyan forma- átalakuláson ment át, mint az uralkodóé az államban. 7. A régi iskolában nagy szerepet játszó versenyt, amely a tanulókat megosztotta, s bennük antiszociális tulajdonságokat fejlesztett ki, az új iskola igyekezett lehetőleg vísszafejleszteni, s a tanulók együttműködésével helyettesíteni. Az egyéni munka
