Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1936
20 demokrácia számára létfeltétel. Az iskola ennek megfelelőied már a gyermekkorban igyekszik kifejleszteni a cselekvés szellemét, s főtörekvése az, hogy minél több alkalmat nyújtson a gyermek cselekvő szellemének megerősítésére. 3. Ez az átalakulás szükségszeríileg magával hozta a verbá- lizmus háttérbe szorulását is. A tankönyv szövegének többé-ke- vésbbé hű követése a tanulót egy idegen szellem járszalagjához fűzi, tehát olyan lelki magatartást fejleszt ki, amely a demokrácia számára nem kívánatos. A tankönyvek tehát kezdenek háttérbe szorulni, s előtérbe lépnek az u. n. munkafüzetek, amelyekben a tanuló saját képessége szerint maga gyűjti, rendszerezi, kommentálja az anyagot. A problémakörökre osztott tananyagot tanári irányítás mellett a tanulók maguk dolgozzák fel, s a tanórákon a tankönyv anyagának felmondása helyett ezeket a dolgozatokat olvassák fel és vitatják meg. Hogy ez az eljárás menynyiben jogosult, az természetesen más kérdés. Erre a kérdésre azonban nem felelek, mert — legalább is ez alkalommal — nem a módszer bírálatát, hanem eredetének feltárását tűztem ki célul. De bármi legyen is erről az eljárásról a véleményünk, az kétségtelen, hogy a demokrácia szellemével összhangban van. 4. Már az elmondottakból is láthatjuk, hogy az új módszer nem deduktív, hanem induktív jellegű. Az iskola nem elvont tételekből, hanem az élet tényeiből indul ki. Az összegyűjtött s rendszerezett tényekből a tanulók maguk vonják le megállapításaikat, nem félve attól, hogy ilyen módon valami tiltott igazságra bukkannak. A félelemre nincs többé ok, mert a demokráciának csak egy dogmája van: az, hogy nincs többé dogma, s minden jóhiszemű és megokolt vélemény jogosult. — Az indukciót a természettudományok fellendülése tette megbecsültté, de a demokrácia teremtette meg azt a légkört, amely ennek a következtetési eljárásnak minden tudomány terén egyforma szabadságot biztosított. 5. Az induktív eljárásból következik, hogy az új tanítási módszer a régivel szemben nem az absztraktból, hanem a konkrétból indul ki. Lehetőleg mindent a maga valóságában bemutatni, ez a tanítás jelszava, s ahol ez nem lehetséges, mint pl. távoli területek földrajzánál, ott a térképen kívül a grafikonok, vázlatok, képek, filmek, domborművek, homokasztalok stb. jönnek a tanuló segítségére. Az új iskola általában véve mindent megtesz, hogy a tananyagot az elképzelés, vagy elgondolás területéről a tapasztalás területére tolja át. A természetrajzban pl. az absztrakt rendszerezések háttérbe szorulnak, ,s logikai egysé
