Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1934

17

badon felkereshetnek, bárminő problémáikat előtárhatják, s ha eleinte óvatosaknak is bizonyultak, később — tapasztalva, hogy minden szándék csakis az ő erkölcsi előnyüket szolgálja — bizalmasakká váltak, s egyéni, osztályközösségi, tanulmányi problémáikat előtárva, mindig megnyugodva és kielégitettekként távozhattak, kérdéseikre feleletet, útbaigazítást nyerhettek. Ez a bizalom sohasem vált a tanítás vagy tekintély hátrányára, hanem ellenkezőleg: a tanítás előnyére, mert a bizalom csak megnövesztette tiszteletüket irányomban és akaratukat a jóra való cselekvésben. De azt le kell szögeznem, hogy puszta tekintélyi érvékkel sohasem, mindig a belátás, megértés és az egyenlő félként való tárgyilagos kezeléssel, életük komoly, megértő irányításával érhettem csakis el sikert. Pedig a serdülő korban levő ifjak világa nagyon sokszor igen kényes és magamnak is sok tapintatot kívánó megoldásokat vetített elém. A Szeretet és Megértés, az, hogy minden kérdésüket és kételyüket komolyan vettem, eloszlatta teljesen a kétségeket, és helyes irányba terelte a növendékek erkölcsi cselekedetét.

Végül az erkölcsi nevelés egy igen fontos gyakorlati i alkalmazása juthat érvényre a szociális nevelésben is. Ennek kitűnő példáját szintén az Uj Iskolában láthattam.

Az iskola kicsinyben a nagy társadalom előképe. A nagy társadalom jelenségei (érvényesülni-vágyás, küzdelem a pozícióért, klikkrendszer, érdekellentétek, stb.) itt is megvannak. Az iskola határozott programmal és célkitűzéssel indul minden év elején a gyermektársadalom életében.

Az osztályvezető tanár »osztályfőnöki naplót« vezet. Ebbe belekerülnek az osztálynak, mint közösségnek életjelenségei, foglalkozik a tanulók egymásrahatásával, figyeli a növendékek szerepét a közösségben, s hatásukat a közösségre is figyelemmel tartja. Mindezzel kialakul előtte az osztály lelki képe.

Az osztályok közös megbeszélést tartanak. Egy héten kétszer a tanítás kezdete előtt jönnek össze io— io perces megbeszélésre, amit egy-egy tanuló kiváló iró gondolatával nyit meg. ű magyarázza meg röviden a saját felfogása szerint az értelmét, a többi hozzászól, kiegészíti. Majd beszámolnak közös munkaterveikről, játékaikról, jótékonysági akcióikról, sporteredmé- nyeikről, stb. Itt olvassák fel az osztálykrónikát is. Minden osztálynak van krónikása, aki a krónikát vezeti. Ebben összegezik azt, amit osztályéletük szempontjából jelentősnek tartanak, így megismerik egymás törekvéseit, egymás jó példái és helyes cselekedetei közkinccsé válhatnak.

2