Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1934

15

nincs szükség oly mértékben, mint ahogy ezt eddig a tudományos nevelésben érvényesítették. Az igazi tudományos elmélyülés a fentebb vázoltak szerint előbb és komolyabban valósítható meg, mint az emlékezetre épitő tényismeretek bemagol- tatásával, ami a gondolatot megöli, a képzeletet meddővé, bénává teszi. Mindenesetre szükség volna az egyetemi oktatás (főként pedagógusnevelés!) alapos reformjára.

De ha didaktikai szempontból nincsenek is jelentős ellenvetések a munkaiskolát illetően, a cselekvő iskola igaz megvalósításához szükség van még olyan feltételekre, amelyek nélkül igazi nevelés el sem képzelhető, s ami csak elősegíti a középiskolának igazi nevelőiskolává való alakulását. Nem elég u. i. azokat a feltételeket előteremteni, amelyek az értelmi nevelést könnyítik meg, helyet kell adni mindebben, s egyenrangú, egyenlő mélységű szerepet kell biztosítani az erkölcsi nevelésnek.

Ez az erkölcsi nevelés nem szoritkozhatik, mint eddig, egyedül a vallás tanítására, mert az erkölcsi nevelés a középiskola époly feladata, mint a szaktárgyak elmélyítése.

De nagy könnyebbség lesz az erkölcsi nevelésnél az az értelmi nevelés, amit fentebb kifejtettünk. Miért? Mert ez az értelmi nevelés mindennek súlypontjává a tettet teszi. S mihelyt a materializmuson diadalmaskodik a szellemi nevelés, a gondolkodtató, képzeletfoglalkoztató módszer, — feltétlenül olyan lelki szabadság következik be a gyermeknél, hogy nem lesz szüksége erkölcsi prédikációkra, sem erkölcsi tételek lázas fejtegetésére, hanem a szoktatás és vezetés alatt álló szabad cselekvés után önmegfigyelővé és önalakitóvá is fog tudni válni. Mert az erkölcsi nevelés célja mindenkor azonos a nevelés céljával. Ha pedig ezt a célt a műveltségben találjuk meg, akkor ennek követelménye lesz,. hogy a lélek egészének ráirányulása az értékekre ne puszta utánzásból történjék, hanem tudatos elhatározás eredménye legyen. Az erkölcsi nevelés feladata így a növendék erkölcsi tudatosságának kifejlesztésében jelölhető meg. A középiskolának ez a kétségkívül legnehezebb feladata eredményes és hatásos akkor lesz, ha a tettrekészségre nevelést a nevelésünk tengelyévé állítjuk.

Mindemellett szükség van arra, hogy az erkölcsi nevelést minden ponton és módon elmélyítsük és tudatosítsuk. Foerster- rel együtt azt valljuk, hogy az erkölcsi nevelés egyedüli alapját csak a vallásban láthatjuk. Eltekintve tehát attól a jelentős és igen hatásos eszköztől, amit fentebb a nevelőnek abban a tevékenységében jelöltünk meg, hogy saját életével dokumentáljon