Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1934
14 még alább szólunk, s ami a középiskolai nevelésben ma , elengedhetetlen követelmény. A tömegtanitás és nevelés csak megnöveli a tanár feladatát, de nem teszi sikertelenné és eredménytelenné a cselekvő iskolában. 2. Honnan veszik azokat a könyveket, képeket, felszereléseket, amiket az ilyen iskolának lehetetlen nélkülözni. A városi iskolákban könyvek, képek beszerzése ma már nem olyan probléma, s a kisebb helyeken sem kell ezért passzivitásba merülni. (A képeket gyűjtés utján hamar összeszedik a tanulók nehány év alatt!) Az a 120—150 könyv, ami pld. az önképzőköri ciklus megvalósításához szükséges, lassan is beszerezhető, ha jelenleg talán nincs is kéznél mind. A meglévő értékből kell kiindulni mindenesetre. A rádió bekapcsolása pedig az ilyen helyeken az önképzőköri előadásokba (diákfélórák, értékes felolvasások, stb.) nem felesleges, sőt igen nevelőhatásu is lehet. A felszereléseket, amilyenek a fizikai eszközök, mint azt Szegeden láttam, elkészíthetők több példányban a tanár és tanítvány kezemunkájával is. S miért ne lehetne minden iskolának egy kis területen kis botanikus kertje is (ezt is Szegeden láttam), ami jelentéktelen összegbe kerül, s egyedül gondozása igényel nagy fáradságot és munkát a tanár részéről. Olvasóterme pedig legyen minden iskolának, ahol a könyv mellett megtalálja a felsős diák is, az alsós is a maga olvasmányát. Az Én Újságomtól kezdve Uj Időkön, Napkeleten keresztül ott kellene látni a Magyar Szemlét, Tanút, Választ stb. is az olvasótermekben. Sőt újságot is kell a kezükbe adni, ahogy azt Kőszegen láttam, egy mérsékelt irányú és nem boulevard- célokkal dolgozó lapot (Budapesti Hírlap pl.) nyugodtan olvashatnak. 3. Azt is felvethetik, hogy mi lesz az anyaggal, ha úgy végezzük el, ahogy a munkáltató tanítás kívánja? Soha sem jutunk a végére, s ma is a legnagyobb hiba az, hogy a mérhetetlen anyag mellett az óraszám tulkevés! Amellett, hogy az oktató és nevelő-iskola közti különbségre hívnánk fel a figyelmet, röviden á kérdésre igy felelhetünk: A munkáltató tanítás és az öntevékenységre építő iskola a gondolkodást, a képzeletet veszi elő és azt erősiti. Minden túlterhelés egyedül a tényismeret és értelmi ismeret közti külömbségnemtevésben rejlik. A munkaiskola ugyanannyit jobban ad át a tanulónak, az emlékezet túlterhelése nélkül. 4. Végül felmerülhet az is, hogy az a .tudományos elmélyülés, amire a középiskola nevel, az ilyen cselekvő oktatásnál nem szerezhető meg azok véleménye szerint, akik a tudományos munkát adattárkészitésnek, lélektelen filolo- gizálásnak tekintik. Valóban ez nem is szerezhető meg, de erre
