Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1932
20 mondott imát, Gabulya András VIII. o. t. szavalt és zenekariunk orgonakisérettel előadta Händel »Largo«-ját. A »Pro Christo« Magyar Evangéliumi Kér. Diákszövetség [kiküldöttei október 21. és 22-én tartották meg ev. tanulóink számára ezidei diákkonferenciáikat. Konfirmációban részesült ezidén 21 ev. tanulónk. A tanári kar a már konfirmált tanulókkal május 25-én járult az úrvacsorához. Ezt megelőző napon, a középfokú iskolák valamennyi ev. növendékével együtt, bűnbánati konferenciát tartottunk. A nem ev. vallásu tanulók is mindenkor eleget tettek vallásos kötelességeiknek. Az áldozatkészség gyakorlására minden hétfőn két fillért hoztak a tanulók »filléregyleti gyűjtés» cimén. így gyűlt össze az a 300 pengőt meghaladó összeg, amelyből szegénysorsu, [jeles előmeneteld tanulók jutalomdijat kaptak az iskolai év végén. 5. Tanulmányi és fegyelmi állapot. A tanügyi kormány legújabb reformtervei ismét nehéz probléma elé állították a középiskolát. A mindössze 9 éves reálgimnázium még csecsemőkorát éli, de életképességének és életrehivatottságának máris kézzelfogható tanú jelét adta azzal, hogy a szülői társadalom is ebben az iskolatípusban látja a jövendő iskoláját, hiszen a klasszikus irányzatú gimnáziumoknak is nagyobb részében, a felső osztálybeli tanulók túlnyomó többsége a klasszikus görög nyelv helyett a modern angol és francia nyelvet tanulja. Az L és II. osztályban elért német nyelvi eredmény pedig határozottan felülmúlja a valamikor, ugyanezekben az osztályokban elért latin nyelvi eredményt. És mégis az a terve a tanügyi kormánynak, hogy a német nyelvet visszaszorítsa a III. osztályba, a latint pedig visszahozza az elsőbe, azon a címen, hogy az egységes alsófoku középiskola megkönnyíti a szülő és gyermeke részére a pályaválasztást, amelyről ezután csak az V. osztályban kell határoznia. Ne áltassuk magunkat azzal a gondolattal, hogy a középiskolai tanuló szülője fiának ebben az életszakában már tisztán látja annak egyik vagy másik életpályára való hajlamait és alkalmasságát. A legtöbb esetben a VIII. osztályban dől el véglegesen, hogy milyen életpályát válasszon a tanuló, amikor hajlamai és képességei szerint már határozott irányt mutat a tanuló fejlődése, (bár nem mindig ez az alapja a pályaválasztásnak.)
