Államilag segélyezett evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1931
18 fordításban. Itt nem a ,puskázás“-ra gondolok. Nézzük meg a kérdést közelebbről! Mit értünk eredetiben való olvasáson? Az olvasásnak azt a módját, midőn az idegen szöveget közvetlenül, az anyanyelv szavainak közbetolása és közvetítése nélkül, önmagától értjük meg; midőn az idegen szó fogalmi értékét nem szótári közvetítés utján, hanem magából a nyelvből ismertük meg. „Csak miután — mondja Schopenhauer — mindazokat a fogalmakat, amelyeket az elsajátítandó nyelv egyes szavakkal jelez, helyesen felfogtuk s mindegyik szónál a neki pontosan megfelelő fogalmat gondoljuk, nem pedig először a szót az anya nyelv egyik szavára átfordítjuk s azután az ezzel jelzett fogalmat gondoljuk, mint amely nem mindig felel meg az előbbinek, — csak akkor fogtuk fel az elsajátítandó nyelv szellemét.“ 10 Mit tesz ezzel szemben a tanuló ? Egyszerűen behelyettesíti az ismeretlen szó helyére, annak a szótárban talált jelentését s az igy talált szavakat nyelvtani ismeretei segítségével anyanyelvén mondattá fűzi össze s ez az, amit megért. Azonban a szótári jelentés csak tökéletlenül fedi az eredetit, mert ha nem igy lenne, akkor tökéletes fordítást lehetne (legalább is prózában) készíteni. E differenciának oka egyszerűen abban van, hogy minden nyelv a maga sajátos szellemének megfelelően tördelte fogalmakká az absztrakt és konkrét világot. Az egyik nyelv ebben, a másik abban a vonatkozásban járt el finomabban, az egyik esetleg két fogalmat is alkotott ott, ahol a másik egy megalkotásának sem érezte szükségét. A különböző nyelvek szóíárilag megfelelő fogalmai tehát csak olyan viszonyban vannak egymással, mintáz egymást részben fedő, nem koncentrikus körök. Ilyen viszonyban vannak egymással például a malicieux, boshaft, rosszindulatú, szótárilag egymásnak megfelelő melléknevek Ilyen példát ezerszámra lehet találni. Egy nyelv szellemébe való behatolásnak éppen az a legfontosabb feltétele, hogy az illető nyelv szavainak, a mi anyanyelvűnktől teljesen független fogalmi köreivel tisztába jöjjünk, amit nem gramrnatizálással, vagy a szótári jelentés helyettesítésével, hazem azáltal érünk el, hogy. az illető nyelven sokat olvasunk és beszélünk. így lassan az ismeretlen fogalmak az ismertekkel való állandó társulás folytán mindjobban megvilágosodnak. Az ismertek ugyanis, kis gyertyához hasonlóan, rávilágítanak az ismeretlenre, amelyet annál tisztábban látunk, minél gyakrabban és minél több kapcsolásban kap ilyen megvilágítást, inig végül teljesen kialakul annak fogalmi köre s maga is segit újakat megvilágítani. Így tisztázódtak egykor anyanyelvűnk fogalmai is. Ha igy sikerül behatolni a nyelv szellemébe, akkor már megérezzük azt a különbséget, ami az idegen szó tulajdonképeni fogalmi köre és szótári jelentése között van. A tanú ó azonban, aki az idegen szó fogalmi kő-
