Államilag segélyezett evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1930

4

Időközben a bizottság levélben kereste fel Turinban élő nagy hazánkfiát és abban arra kérte, engedje meg, hogy az alapítvány az ő nevét viselje. A kérés megokolása így hangzik a Kossuth Lajoshoz intézett levélben:

»Ezen kérelmünk előterjesztésére főleg az ösztönöz, hogy a nevezett tanintézet magyar ifjúságának lelki szemei előtt évenkint újíttassék fel dicső emléked!«

Erre a levélre Kossuth Lajos így válaszolt:

»Benes László, Somogyi Gyula, Bogár Lajos, dr. Meskó László, Leffler Sámuel, Kerekréthy Miklós, Májerszky Béla és Török Péter uraknak, Nyíregyházán.

Turin, September 30. 1890.

Tisztelt Uraim.

Közel három havi távollétem alatt oly halom iromány gyülemlett össze szállásomon, hogy csak e napokban vehettem tudomást múlt augustus hó 26-án hozzám intézett becses levelükről, melyre van szerencsém ezennel válaszolni.

Követésre méltó példát állítottak fel önök tisztelt Uraim! midőn a symbolikus értelemmel felruházott Martius 15-két megünnepelve ama nagy idők emléke iránt táplált kegyeletüknek egy oly nemes alapítvány elhatározásával adtak kifejezést, mely arra van számítva, hogy derék városukban nemzedékről nemzedékre buzdításul szolgáljon a tanuló ifjúságnak honszeretetet és hazafiúi kötelességérzetet meríteni a Haza történelmének ismeretéből. Nagy oktató az annak, akinek nem hiúban íratott.

Isten áldása tegye gazdagon termékennyé a magot melyet Önök vetének. Fogadják szívesen nemes tettükért nagyrabecsülésem adóját.

Önök beleegyezésemet kívánják tisztelt Uraim! hogy alapítványuk az én szerény nevemről neveztessék.

Önöket miként becses levelükből látom erre főleg az ösztönözte hogy a Nyíregyházi ágostai ev. főgimnázium magyar ifjúsága előtt az én emlékem évenként felújitassák.

Mellőzve azt, hogy ez az emlék egy tiltakozás a politika ellen, melyet a Magyar Nemzet 1867-ben elfogadott: engedjék kérdenem tisztelt Uraim! vájjon jó számításnak gondolják-e fel-felújíttatni az ifjúság előtt egy oly név