Államilag segélyezett evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1930
5 emlékét melyet a Magyar Nemzet képviselőinek törvényszerző nagy többsége még csak arra sem tartott méltónak hogy tűrje el halgatagul azt a pusztán névlegessé vált minőséget mely ama név viselőjével vele született s ne taszítsa Őt ki a Magyar polgárok sorából? Nem alkalomsze- rűtlen e kérdés tisztelt Uraim! mert ha megérdemlettem a kitaszítást, úgy az én nevem becsületének paizsán foltnak kell lenni; ha pedig nem érdemeltem meg úgy a Nemzet olyasmit tett velem amit nem kellett volna tennie. De hát megtette. Az a név melynek emlékét önök felfel akarják újjítatni az ifjúság előtt, egy oly ember neve, aki mint kitaszított pária végzi életét. Legyen érdemletten, legyen érdemletlenül: én kételkedem, hogy egy ily név emlékének felfel ujjítása jól választott mód lehessen az ifjúság buzdítására. De ezt az Önök megítélésére kell bíznom. Kételyem melyet talán egy érzékenyen fájó seb sajgása adott toliam alá nem old fel azon kötelesség alól hogy megtiszteltetésnek tekintsem Önök szándékát s lekötelezettnek valljam magamat a jó indulat által irántam, melyről az tanúságot teszem Hanem engedjék megjegyeznem, hogy ha az Önök alapítványa, az én nevemről neveztetnék az nem felelne meg a tény állásnak s az én beleegyezésem után úgy nézne ki, mintha én idegen toliakkal akarnék ékeskedni. Ha azonban irántami jó indulatuk azt kívántatja Önökkel hogy alapítványuk az én szerény nevemmel hozassák kapcsolatba, a nehézség melyet em- líték, el lenne hárítva, ha az a mit Önök alapítottak nem Kossuth alapítványnak hanem Kossuth emlék alapítványnak neveztetnék, mert ez azt jelentené hogy (érdemletten vagy érdemletlenül ez nem tartozik a dologra) voltak a kik indíttatva találták magukat egy nemes czélú alapítványt téve, azt az én szerény nevemmel hozni kapcsolatba, a mi megfelelne a szándoknak melynek Önök becses levelükben kifejezést adnak; míg ellenben az ha az alapítvány az én nevemről neveztetnék, idővel midőn az emlékezetek elmosódnak azon magyarázatra adhatna alkalmát, hogy én tettem az alapítványt, holott nem is tettem s nem is vagyok oly anyagi helyzetben hogy tehetném. De legyen úgy a mint Önök jónak látják, megjegyzésemet minden feltartás nélkül alárendelem Önök akaratának.
