Államilag segélyezett evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1929

Á szimbolista költészet.*

Az egyes korok szellemi életének látszólag elszigetelt ágai között mindig vannak szálak, melyek ezeket egy nagy egységgé fűzik össze. Minden kornak megvan a maga többé-kevésbbé egységes világnézete, amelynek látószögéből, mintegy színes szemüvegen át nézve az életet, a legkülönbözőbb jelenségek azonos szint nyernek. így vonja be például a középkor a mély vallásosság színeivel a művészetet, tudományt, irodalmat, nevelést stb.

A XIX. század közepén, hogy egy pár századot átugorjunk, a misztikus középkorral ellentétben, többé nem a vallásos áhitat, hanem a rationalizmusból fakadó pozitivizmus adja meg a világnézet domináló vonását. A tapasztalati világ, a föld, s az itt lefolyó életjelenségek képezik a vizsgálódás majdnem kizárólagos tárgyát. Ami ezen kívül vagy felül volt, azt a mesék, regék, csodák és babonák, vagy legjobb esetben, a szerintük tudománytalan és meddő metafizikai töprengések körébe utalták. Egyesek már a vallás lassú kipusztulásáról is elmélkedni kezdtek, mivel ez szerintük nem más, mint a tömeg matefizi-kai szükségletének primitiv formában való kielégítése; mások pedig abban az illúzióban ringatták magukat, hogy a szellem- tudományok jelenségeit, a természettudományok analógiájára, törvényekkel és formulákkal maradék nélkül sikerül megmagyarázni. A természettudományok rohamos föllendülése, a kényelemnek és jólétnek növekedése, csak fokozta Comte pozitivista táborának önbizalmát s ezzel együtt e praktikusan reális életfölfogás egyedüli helyességébe vetett hitét. E földhöz kapcsolt, immanens és óvatosan józan világnézet áthatotta a művészetet és irodalmat is. A regényírás terén előbb Balzac reálizmusa, majd Zola naturalizmusa, a festészetben Courbet realizmusa dominál. A művész nem csapong többé a roman* A szimbolista költészet lényegét a francia Írók, s ahol kapcsolat kinél kozott, Ady költészete alapján próbáltam összegezni.

1*