Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1909

20

hoz, míg meg nem jelent, 1491., Raphael Regius erre vonatkozó munkája, mely szerint vagy Cornificius, vagy Verginius Flavus, vagy Timolaus volt e mű szerzője.

A XVI—XVIII. században olasz, francia, német és holland földön, különböző szerzők neve alatt számos kiadást ért e rhetorika, mely kiadások tüzetes ismertetése azonban, e helyütt, már kívül esik dolgozatom keretén.

Végül a XIX. század kiadói között Schuetz az első, ki Cicero művei között a Herenniushoz intézett rhetorikál is kiadta Lipcsében, 1804-ben, előszavában Marcus Antonius Gniphot nevezte szerzőül, míg végre Kayser abban a tekintetben hozott be újítást., hogy a szóban forgó munkát ő adta ki először határozottan a Cornificius neve alatt Lipcsében, 1854-ben, mely kiadás nyomán a német philologusok és ezek hatása alatt a magyarok is Cornificius nevén idézik a Caius Herenniushoz intézett rhetorika könyveit.

Ez időtől azonban már többször megjelent e rhetorika Cicero művei között Tauchnitznál is, Teubnernél is, hogy a

XIX. század utolsó évtizedében ilyen című könyv álljon velük szemben:

„Incerti auctoris de ratione dicendi ad C. Herennium libri

IV. (M. Tullii Ciceronis ad Herennium libri IV.) Edidit Fride- ricus Marx. Lipsiae, in aedibus B. G. Teubneri. MDCCCXCIV.“

E cím az előző kiadások címeitől abban különbözik, hogy az ismeretlen szerzőre hivatkozás mellett már Cicerónak a nevét is felemlíti hagyomány szerint való szerző gyanánt Cornificius neve pedig nem kisért, mint a Lambinus és Janus Gruter kiadásaiban.

Marx műve nemcsak azért fontos, mert bőséges bevezetésben ismerteti a Herenniushoz intézett rhetorika történetét, hanem, mivel a kéziratok lelkiismeretes egybevetése alapján kívánja a pontos szöveget megállapítani és magából a munka benső értékéből igyekszik kimutatni, tekinthetjük-e Cicerót e munka szerzőjének avagy nem?

Marx-szal teljesen ellentétes álláspontot foglal el Nisard, ki kétségtelenül Cicerót tekinti a Herenniushoz intézett rheto- rika szerzőjének ama nagyszabású kiadásban, melynek címe;