Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1908
- 17 az asszimiláció. Kísérletek bizonyítják, hogy a fény erősségének van egy bizonyos határa, amelynél ha erősebb fény éri a klorofillum-szemcséket, azok felbomlanak; amiből láthatjuk, hogy a túlerős napfény nemcsak hogy nem előnyös az asszimilációra, hanem határozottan káros. Az olyan növények levelei tehát, amelyek folytonosan ki vannak téve a legerősebb közvetlen napfénynek, különbözőképen védekeznek ellene. Mielőtt a védekezés módját elmondanám, megemlítem azt, hogy a levél akkor van a legjobban megvilágítva, ha a fénysugarak merőlegesen esnek a levél lemezére és pedig a levél lemezének a színére, mert ott sötétebb-zöld a levél, több klorofillum-szemcse van a színén, mint a fonákán. Ha a fénysugarak ferdén esnek a levél lemezére, akkor rosszabbul van megvilágítva, mert egy és ugyanazon területre sokkal több fénysugár esik, ha azok merőlegesen esnek arra a területre, mint ha ferdén. (Ezt szerkesztés útján is be lehet bizonyítani.) A túlvilágos fény elleni védekezés módja egyszerűen az, hogy a növények levelei vagy vastagon vannak borítva szőrképletekkel, amelyek mintegy beárnyékolják a klorofillum-szemcséket (pl. havasi növények, havasi gyopár), vagy pedig a levéllemez éle fordul a fény iránya felé, amikor is párhuzamosak a levél lemezével s az asszimilációban zavart elő nem idézve siklanak el a levél lemeze mellett. A túlerős napfény elleni védekezésnek utóbbi esetére legszebb példát az Észak-Amerikában élő Silphium laciniatum szolgáltatja, amelynek a levelei oly helyzetet vesznek fel, hogy a levél lemezét csakis a felkelő és a lenyugvó nap gyönge sugarai érhetik teljesen, mert észak-déli irányban, lemezének élével a nap delelő pontja felé fordul, s így a delelő nap túlerős fénysugarait kikerüli, amennyiben azok csak az élét érik, a lapjával párhuzamosan haladnak. A Silphium laciniatumnak tehát minden levele (élével a delelő nap, illetve a föld felé) észak-dél irányában áll, amiért is ezt a növényt „kompassz- növény“-x\zk is nevezik, mert mint a delejtű megmutatja az észak-dél irányt. Azon növények, amelyek szabad helyen nőnek, amelyeket közvetlenül ér a legerősebb napfény, bővelkednek a világosságban. Másképen kell azonban gazdálkodniok a fénnyel 2
