Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1906

- 46 —

városából, a nagy fejedelem ravatala mellől jött egyenesen hozzájok. Lelke fele van az ihletett nagyok ajkairól hallott magasztos eszmékkel és az eszmék sugalla érzelmekkel. Szeretné ennek a szent lelkesedésnek hevét, világosságát, melegségét átplántálni az ifjúság szívébe, szeretné felszítani bennük a szeplőtlen hazaszeretetnek tiszta füzét, hadd lobogjon az magasan, szálljon égig a lángja! Emlékezteti őket a költő szavára:

Csak törpe nép feledhet ős nagyságot.

Csak elfajult kor hős elődöket;

A lelkes eljár ősei sírlakához S gyújt régi fénynél új szövétnekot!

Nagyszerű volt a temetés, méltóságos ünnepi komolyságával a szívekig ható; tanúlságaival a lelkek mélyére ülő! Elvárja tőlük, hogy eped ve fognak vágyakozni a haza szentjeinek sír- halmiihoz való zarándoklásra. Ott, ott jár a halál és enyészet e sírhantok körül ... de ez nem örök feledést hozó végenyészet . . . ennek lassú munkája egy jobb, boldogabb, szebb jövő fényes hajnalának, felkelő napjának ragyogó sugá- rait fogja elszórni e haza testére, e haza fiaira. — Emlékezzenek ! Lelkesedjenek!

6. November hó 15-én ismét ünnepet jelző zászló lobogott az iskolaépület tetőzetén.

Néhai vajai Vay Adámnak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari marsalljának, Munkács város kapitányának, a Jászok és Kunok kapit nyának, Békés és Máramarcs vármegyék főispánjának és Szarvaskeővára örökös urának hamvait helyezte Vaja községben a nemzeti kegyelet végleges nyughelyére egy nagyszabású országos ünnepség keretén belül.

Ezen országos ünnepen vett részt a főgimnázium ifjúsága közül mintegy 200 ifjú, az igazgató és a tanártestület tagjai legnagyobb részének vezetése mellett.

Vay Ádám generális élete lelkesítő példányképe a hazaszeretetnek. Itt született ő Szabolcs vármegyében, Vaja községben, amint bécsújhelyi fogságában írt feljegyzéseiből olvassuk, 1656-ban:

A zöldelő pünkösd virágzó hónapján,

Hónap folyásának azon negyed napján,

Készének e napnak nyolcadik óráján — (máj. 4. reggeli 8 órakor.)