Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1905
8 Az 1903. évben 43381. sz. a. a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott Utasítások-ban a rajzoló geometria mellett részletesen ismertetve van a szabadkézi rajzra vonatkozó tanmenet is. Ennek különösen a négy felsőbb osztályra, vagyis a görögpótló osztályokra vonatkozó része teljesen modern s az új iránynak megfelelő elveket tüntet fel. Mostohább az alsó négy osztállyal szemben, mely osztályokban a szabadkézi rajz a mértani órák keretébe van beillesztve, s a rajztanítás szükségből a geometriával taníttatik oly beosztással, amint azt a helyi viszonyok s a tanulók létszáma engedik. Az első osztályban a heti óraszám három. A tananyag a rajzoló geometriából a planimetriai alaktan, mellyel kapcsolatban a végzett anyaggal geometriai rajzokat is készítenek a tanúlók. Maga az anyag a tárgyból elég nagy, úgy, hogy az időt nagyon is pontosan kell beosztanunk, hogy azt teljesen bevégezzük. Itt szabadkézi rajzolásról nem szól még az utasítás. A tanúló itt ismeri meg tulajdonképen rajzoló eszközeit s az azokkal való bánásmódot itt sajátítja el. Ezen munkájúk inkább csak mechanizmus. A tanúit idomokból szerkesztik körzővel és vonalzóval az egyes padozatmintákat s csak mikor már azokat kifestik, tapasztalható nagyobb érdeklődés. Pedig már itt el kellene kezdenünk a szabadkézi rajzot, már itt kellene felhívni tanúlóink figyelmét reája. Sajnos, az első osztályban eddig ez csak a külön szabadkézi rajzra járó tanúlókkal tehető, pedig a tárgy iránti érdeklődés megszerzése szükséges volna a többi növendék részére is, mert igen jó szolgálatot tenne a rajztanítás későbbi fázisaiban. Itt kellene elkezdenünk az u. n. kézügyesítő gyakorlatokat egyszerűen ceruzával, majd pedig az ecset folt gyakorlatokat színnel, melyek mellett egyszerű tárgyakat kontúrvonalakkal szemlélet után is rajzoltathatnánk. Ezáltal a különböző vonalak menetét, a színt és a színfoltok alakját gyakorolná be a tanúló s rögtön két eszköz kezelését sajátítaná el, a ceruzáét és ecsetét, némi fogalmat szerezve a színről és színkeverésről. A heti három óra véleményem szerint kevés arra, hogy mindez elvégezhető legyen. A tanmenet beosztásában a második osztályban alig találunk eltérést. A heti óraszám ugyanannyi, mint az első osztályban, a tananyag azonban már rövidebb s a geometriai testekkel foglalkozik. Itt tanúlja meg a növendék a térbeli elképzelést, s a testek három méretét egy síkon fejezi ki rajzban. Ez képezi a tulajdonképeni látszati rajz alapját. Az utasítás megkívánja, hogy a tárgyalt testeket a tanúlók axonometrikus rendszer segélyével meg is rajzolják, ez képezi ezen osztályban a rajzgyakorlatot. Ez azonban szintén csak rajzoló eszközökkel történik teljesen geometrikus alapon. Nagyon helyén valónak tartanám, ha ezen osztályban épen a tananyag ezen részét felhasználva,
