Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1905
9 minden tárgyalt testet szabad kézzel rajzoltatnánk meg a tanulóval tisztán szemlélet után, s azokat az egyszerű megvilágítási viszonyok feltüntetésével ceruzával árnyékoltatnók. Jó szolgálatot tenne az elő- fordúló síkidomok látszati képének rajza, pl. a kör és más síkidomok különböző térbeli állás szerint való rajzolása. Ezek által jobban megismerné a tért, s helyesebben tudná felfogni a benne helyt foglaló testeket s azokról helyes fogalmakat alkotva, egyszerű kezeléssel elfogadható rajzot tudna készíteni. Feltétlenül szükséges, hogy a tanúló már itt kezdje meg az egyszerűbb testeknek természet után való rajzolását s az árnyékolásba bevezettetve, azokat plasztikus hatással tudja visszaadni. Az eddig tárgyalt két osztályban az Utasításokban nem foglaltatik a szabadkézi rajz; véleményem azonban az, hogy helyes tanbeosztással szoríthatunk annak helyet, s a rajz ezen előiskolájával jobban tudjuk biztosítani az eredményt a többi osztályokban, ahol az részint a geometriával kapcsolatban, részint teljesen önálló tantárgyként szerepel. A harmadik és negyedik osztályban a heti órák száma eggyel csökken, tehát úgy a geometriára, mint a szabadkézi rajzra összesen két óra áll rendelkezésünkre. Itt már a szabadkézi rajzot a geometriától teljesen elkülönítve mint önálló tárgyat kell tanítanunk. A geometriai anyag itt is elég nagy, s népes osztályban a követelmények mindkét részének eleget tenni igen nehéz, úgy, hogy igen könnyen egyiket a másik rovására több időre méltatjuk. Igen nehéz itt a tanár feladata, hogy a tananyagot mindkét tárgyra nézve a csekély heti két órában beosztani és bevégezni tudja. Pedig e két osztály geometriai és rajzbeli része igen fontos a többi osztályokra nézve is. Nem szabad tehát az egyiket a másik hátrányára fejlesztenünk, jóllehet a tulajdonképeni rajz e két osztályban kezdődik, itt kell, hogy megszerezzék a tanulók mind amaz előtanulmányokat, melyekre később szükségük van. Legjobban beválik e két osztályban a tömegtanítás, t. i. a teljes osztály lehetőleg ugyanazon munkát végzi. Kezdetben itt is a kézügyesítő feladatok megoldására szorítkozzunk, mely különböző görbe és egye- nes~tvonaIak összetételéből áll, s ezeknek gyors és biztos vonalakkal való rajzolását kívánjuk közönséges olcsó papíron színes ceruzával. Mert itt a cél nem a díszes rajzlapok készítése, hanem a gyakorlás, kézügyesítés, melynek megbecsűlhetlen haszna van a későbbi vázolásnál is. Itt tanúlja már meg a növendék a forma gyors megismerését, úgy, hogy azt minden felesleges vonal nélkül a maga alakjában azonnal rögzíteni is tudja. Később ezt felválthatja az ecsetgyakorlat, mely a formákat minden előrajz nélkül a tiszta rajzlapra ecsettel egy foltban állítja elő. Ezzel növendékeink a gyors felfogást s a formának biztos visszaadását kénytelenek megtanúlni, Szorgalmas munkával
