Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1904
Arról van szó ugyanis, hogy a szorgalmi idő után üdülésre szorúló, vagy gyengélkedő, beteges hajlamú tanúlók egészségük helyreállítása és megedzése végett valamely északon fekvő üdülőhelyen, fürdőben, gondos tanári felügyelet alatt, egy-két hónapon át élvezhessék a szabad természet gyógyító erejét. A magyar tanárság meg akarja honosítani az úgynevezett szünidei fürdőkönviIdusokat, amely specialis magyar intézményhez hasonló még a külföldön sem található fel sehol. „Az egyén egészségének fentartása, — mondják a körültekintő amerikaiak, - alapfeltétele az állam egészséges gyarapodásának; minden haladás az egészség irányában egyértelmű a gazdasági nyereséggel, de az egészség egyúttal forrása is a nemzet védőképességének“. Amerikában az ifjúság a szünidő alatt is atyai gondozásban részesül az állam részéről; Európában meg Belgium és Svédország állanak legelső helyen a szünidei gyermektelepek felállításában és kirándúlások szervezésében, azonban a fürdőzéssel kapcsolatba hozni az üdülést, első ízben a magyar tanárság tervezi. Az üdülés mellett még ezzel az a szép eredmény is együtt járna, hogy a magyar fiú, ha éveken át más-más helyen töltene el egy-két hónapot, közvetlen szemlélésből ismerné meg hazánknak különböző s természeti szépségekben oly gazdag vidékeit. Gyakran akad meg szemem a mi ifjúságunk közül sápadt, sovány, gyenge fejlődésü egyéneken. Ó mily nagy áldás lenne ezekre, ha a forró kánikulai hőség elől felüdítő, testet és lelket megújító helyekre mehetnének el tanári felügyelet alatt megpihenni ! Szülők, apák, anyák, szívleljétek meg ezen szavaimat; rakjátok össze havonkint már a tanév elejétől garasaitokat, hogy vézna, vérszegény fiatok erős, munkabíró kifejlődését előmozdítsátok ! Ez évben már Csízen, (vérbajos gyermekek részére) és Virágvölgyön — klimatikus gyógyhely - fognak üdülni azok, az ország különböző vidékeiről egybegyülekezve, kiknek a sors ezt megengedé!
