Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1904
41 Tanulság okáért hadd álljon itt a hivatalos Jelentés a Kossuth Lajos emlék-jutalomra hirdetett pályázat eredményéró'l. Midőn a tanártestület a folyó évben az első Árpádok alatt végbement nemzeti fölkelések tárgyalását tűzte ki, figyelemmel volt az a Alapítóidról“ azon követelményére, mely a magyar nemzet történelméből vett hazafias tárgyú és a hazafias érzést emelő thémák feldolgozását, s ezzel a hazafias érzelem emelését veszi célba. Tény, hogy az újabb magyar történelem ennek a célnak bőséges tárgyat szolgáltat; de míg ezek javarészét az előző évek pályamunkái feldolgozták, s így az ezek körében való maradás talán egyet jelentett volna a thémákban való stagnálással: addig másfelől a nemzet régebbi életében ezekkel analog mozzanatokat választani, ezáltal a nemzet régibb és újabb életében ugyanazon tényezőknek működését felismerni, a magyar történelem örökös mozgató erőit megvilágítani, így emelni a történelmi öntudatot : mindez nemcsak újnak, tanulságosnak, hanem valóban a hazafias érzelmet emelőnek is látszott. Thémáúl kitűzetett tehát: „ Nemzeti felkeléseit az első Árpádok idején A királyság szervezkedése Szent István alatt, kapcsolatban a keresz- tyénség terjeszkedésével és szervezkedésével, szükségkép ellenhatást támasztott a nemzetben. Ez az ellenhatás pedig annyira nemzeti volt minden ízében, amennyire idegen a királyságnak és a keresztyénségnek szelleme. A bomladozó törzsek, ágak, nemzetségek még sok erős érdekkel fűződtek egymáshoz A föld közössége, az állattenyésztő élet összekötötte őket, ezeket pedig Szent István törvényei az egyéni tulajdon elismerésével, az idegenek betelepítésével, de főkép a királyi birtokoknak kihasításával és vármegyékké szervezésével erőszakosan tépték széjjel. A törzsek ítélkező és törvényeket végrehajtó hatalma, a törzsek felnőtt szabad férfitagjainak a törvényalkotásra, az egész nemzetet érdeklő ügyek elintézésére való befolyása, a királyság szervezkedése által megsemmisült. Ügy látszott, a királyság mindezt azért teszi semmivé, hogy javarészében idegenekre támaszkodó erejével a szabad embert legfőbb jogaitól fossza meg. A keresztyénség áldása meg oly kegyetlen ellensége volt a nemzeti vallás, műveltség és költészet legfőbb elemének, hogy még a nyomát is ki akarta irtani. Idő kellett hozzá, míg ezekkel Szent István idejében megbarátkozott a nemzet! De Péter, Aba Samu és Endre idején még nagyobb dolgok következtek : a német-római császárok hűbéres tartományukká akarták tenni Magyarországot. Azonban éppen abban a pártban kerestek és találtak támaszt, mely a királyságot és a koresztyénséget szervezte, s a nemzeti vallást és törzs-szervezetet megtörte. E szerencsétlen szövetség népszerűtlenné tette az alig megerősödött keresztyénségot és a királyságot is,
