Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1904
Két ünnepelt 1. Martinyi József. (Nyug. igazgató.) A lefolyt tanév elején váratlan és szomorú dolog lepte meg a tanári kart s vele együtt iskolánk kormányzó testületét. Az iskolaév megnyitása napján, szeptember 6-án tartott értekezletünkön Martinyi József igazgató azon változhatatlan elhatározását közölte a tanárokkal, hogy nyugalomba vonul. Fájdalmasan döbbentett meg mindnyájunkat e kijelentés, noha nem találhatott teljesen készületlenül, hiszen már körülbeló'l négy évvel ezelőtt fogamzott meg ő benne az erre vonatkozó első elhatározás, s csakis tanártársainak és a kormányzó-tanácsnak együttes kérelmére és marasztalására halasztotta későbbre ebbeli szándékának keresztülvitelét. Most tehát bele kellett nyugodnunk a változhatatlanba, melynek, a volt igazgató óhajtása szerint, december végén kellett bekövetkeznie. Addig a tanártestület három tagja szívesen vállalkozott leckeóráinak helyettesítésére. Szeptember 19-én ült össze a kormányzó-tanács, ahol felolvasták Martinyi József kérvényét, melyben ugyancsak ama megmásíthatlan elhatározását tudatja, hogy a polgári év végével nyugalomba vonúl, mert azon »sajnos, szomorú, de a dolog természetében rejlő tapasztalatra jutott, hogy tanári, illetőleg igazgató-tanári teendőit csak nagy megerőltetéssel tudná úgy végezni, amint azt a kötelesség, a becsület és az iskola jól felfogott érdeke kívánja.« A kormányzó-tanács »Martinyi József főgimn. igazgató-tanár érdemeinek teljes elismerése mellett, mély sajnálattal vette tudomásul az előterjesztett kérelmet, s szívből kívánva, hogy a nagyérdemű igazgatónak erői épségben helyreálljanak, megadta részére az egyelőre kérel1 a) I.
