Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1903
t. A nemességnek a városokba való telepedése a XVI—XVII. században. Irta: Zinimermann Rezső. I. A középkori hűbéri államrend nem volt egyéb nagy erővel összerótt mechanizmusnál. A hóditó elem rendekre tagolta a népeket s minden rendnek helyzetét és a többihez való viszonyát kijelölte. Meghatározta minden rendnek a jogát, kötelességét s ezzel foglalkozása körét és rendeltetésének határait is. Ahány féle jog és kiváltság virágzott és kötelezettség fennállott, a hűbéri államrend alapelvei szerint illeszkedett egymáshoz. Ezek a jogok és kiváltságok egyfelől és kötelezettségek másfeló'l alkották együttvéve a hűbéri magyar államrendszert is, melynek leghűbb keresztmetszete Verbőczy Tripartituma. Ha az európai nemzetek fejló'dése mindvégig a hűbéri állami és jogi alapelvek körül forgott volna, akkor minden kiváltság és kötelesség tovább fejlődésében is talán összhangban maradt volna egymással. A renaissance és a reformáció azonban csakhamar oly irányt adott az európai nemzetek fejlődésének, mely a hűbéri államrend alapelveit alapjában támadta meg s oly átalakító erővel lépett fel, hogy a hűbériség tovább fejlődését mindenütt megakasztotta s helyébe egy új államrendnek alapját készítette elő. Ez az alap pedig nem volt más, mint az újkori társadalmi élet és állami szervezet egyes tényezőinek alapja, melyek az ember ereje, képességei előtt uj utakat tártak fel. Egyszerre mindenütt zajos élet pezsdül meg, mindenki mozog, dolgozik, gondolkozik. Szűkké lesz Európa s egymásután fedezik fel és árasztják el a Földnek addig ismeretlen részeit. Mindenkinek szabadság kell, mert mindenki boldogulni a maga felfogása szerint akar : erre váltja fel a nyüzsgő sokaság a renaissance és reformáció jelszavait. Mivel pedig boldogulni csak munka árán lehet, azért a munkának igen nagy becsülete lesz. Őstermelés, ipar, kereskedés ezáltal nagyobb jelentőségű tényezővé válik; a forgó tőke tömege megmozdul s friss vér gyanánt kezd kerengeni a népek között. Ez a mozgalom 1525 után nálunk is egyszerre öntudatossá válik. Közvetlen okot rá a fentebb említettek mellett a török hódítás ad. Ismeretes dolog, hogy a török hódítás következtében a keresztyén lakosság javarésze a behódolt területekről elkö'tözködött és pedig első sorban a fegyverforgato nemesség, melyet a török minden irgalom r
