Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1902

14

Légnyomás milliméterekben.

K c

z e

P e

k:

É s

z 1

elése

k:

Évszak

közép

max.

.

eve

min.

éve

ingadozás1

max.

ideje

min.

ideje

absolut

ingad.

Tavasz

496

525

75.

46-7

77.

5-8

70-5

71.

III. 2.

30-5

97.

IV. 2.

400

Nyár

50-3

520

77.

49-0

86.

3-0

6M

71.

VIII.31

36-7

99.

VI. 23.

24-4

Ősz

53-0

56-3

97.

50-4

87.

5.9

720

97.

XI. 11.

27-9

90.

XI. 24.

44-1

Tél

54-0

600

81.-82

48-8

94.-95

1T2

74-8

82. I. 15.

28-8

99. JI. 3.

460

A leolvasható törvényszerűség: Légnyomásunk tavasztól kezdve fokozatosan emelkedik a téli évszakig, mely után rögtön a legkisebb érték következik; a középértékek legkisebb határok közt nyáron (3-0 mm.), legnagyobbak közt télen (1L2 mm.) mozognak; ugyanezen törvényszerűség mutatkozik a leolvasott Iégsúlymérői állásokban is az ingadozást illetőleg. A tavasz nyári félév középnyomása 749'95 mm., az ősz-télié pedig 7536 mm. Az évszak beosztás nem a naptári, hanem a meteorológiában szokásos, tavasz: márczius, április, május egész hónapok és Így tovább.

Jellemző a légtenger mozgására nézve azon tény, hogy a légnyomás határértékei (maximum és minimum) havonként és évenként majdnem az egész ország területén (Árvaváralja, Budapest, Fiume, Nagyszeben, Nyíregyháza) a hónap ugyanazon napjain fordulnak elő, úgy hogy a több napi eltérés a kivételes esetek közé tartozik; ebből a megegyezésből látható, hogy a légnyomás változás terjedésének sebessége nagyobb, mint a legerősebb szelek mozgás sebessége.

A fennebb megállapított és nulla hőfokra vonatkoztatott évi középnyomás tengerszínre visszaszámított értéke 7622 min.-t tesz. 3

3. Hőmérséklet.

A naptól a föld valamely helyére sugárzott meleg mennyiség mértékéül a közéletben árnyékos helyen, rendszerint északi oldalon, fölállított százas beosztású (Celsius), higanyos vagy borszeszes hőmérők fokszámát szoktuk tekinteni s minthogy a fölvett meleg szerint a levegő mérséklete folytonos változásban van, beszélünk napi, öt napi (pentád), havi, évszaki és évi középhőmérsékletekről, melyeket mind a naponként legalább háromszor följegyzett hőmérői állásokból vezetünk le. Legpontosabb napi középhó'mérsékletet azon műszerről kaphatunk, mely a hőállásokat 24 órán át folyton lejegyzi (thermograf) s ezek szolgálnak a terminus leolvasásokból nyert eredmények kijavítására és ellenőrzésére.

Ismert dolog, hogy bizonyos növények termése és fennmaradása az évi középhőmérséklettől függ; igy hazánkban a gabona neműek