Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1902
15 nem minden fajtája terem meg mindenütt s a szőllő megérleléséhez sem elegendő az északi vármegyék alacsonyabb évi középmérséklete. Ezen hőmérséklet megállapítását teszi lehetővé az alkalmas helyen fölállított hőmérő. A napi három terminusban följegyzett hőállások számtani közepe a valódi középhőmérsékletet többé-kevésbbé megközelíti; azért minél többször jegyezzük föl 24 óra alatt egyenlő időközökben a hőállást, annál pontosabb napi középértékeket kaphatunk, tehát a fennebb említett autograf műszerrel juthatunk a valódi napi középértékhez s a vele való összehasonlítás a terminus leolvasásokból nyert érték jóságát is eldönti. Miként a légnyomás állásait különböző helyekről, úgy lehet a hőmérsékleti adatokat is összehasonlítani térképeken; azon görbe vonalakat, melyek az egyenlő hőmérsékletű helyeket összekötik izothermák- nak nevezzük, melyek vonatkozhatnak valamely időpontra, mint a synoptikus térképeken reggeli 7 órára; de lehetnek kiszámításuk szerint napi, havi, évszaki vagy évi izothermák is. A nyíregyházi időjárás ezen fontos tényezőjének, a hőmérsékletnek megállapításához immár szintén 31 évi adatok állanak rendelkezésre; de ezen adatok nem egyneműek, mert három különböző helyen végzett három személy följegyzéseinek eredményét teszik. A hő megfigyeléseknél az észlelő személye hibák forrása nem igen lehet, ha a megfigyelés idejét lelkiismeretesen betartja; annál nagyobb befolyást gyakorol a hőföljegyzések minemüscgére a hőmérőnek elhelyezése. A fennebbiekben már volt szó a hőmérőknek a főgimnázium régi épületében történt nem kedvező elhelyezéséről, hol a levegő szabad mozgásának korlátozása a környezet szabályszerű hőalakulását egészen megváltoztatta s így az ott elhelyezett hőmérőkön 11 éven át végzett hőmegfigyelések merőben hibásak, a mennyiben kelleténél magasabbak; ezen hibás adatok kijavítására az 1901. év május 1-től 1902. év április 30-áig terjedő teljes évről párhuzamos följegyzések állanak rendelkezésre, melyeknek egyik sorozata a régebbi hibás följegyzések folytatását képezi, a másik sorozat Ozvald J. tanító lakásán egészen kedvező helyen fölállított hőmérőkről való s ma már ez a hely a nyíregyházi meteorologiai állomás. Ezen kettős sorozatból nyert javításokkal kerültek az említett 11 évi adatok az alább következő táblázatban foglalt 31 évi középhőmérsékletek megállapításához, nemkülönben a táblázatban foglalt minden észlelés eredménye az 1891—1901. évekről javítva szerepel. Ide állítom a párhuzamos megfigyelések havi és évi közepeit és a hibásak kiigazítására szolgáló javításokat:
