Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1900

Magyar: hál (meg/«íJni vhol), vogul: Jchol.

Magyar: hall (audire), vogul: lcliol, osztják: hűl, lekül, finn: ltuule, lapp: kulié, mordvin: hülye, cseremisz: Jcol, zürjén-votják: kil.

Magyar : jő {jövök, jövő), vogul: jiw, osztják: jiv.

Magyar: tud, votják: tód, zűrjén: töd, finn: tunte.

Magyar: szel (kenyeret szelni), vogul: szil — hasit, cseremisz: sei. Magyar: nyal (nyalni, nyalunk), vogul: nyalemt, nyalent, osztják: nyal, finn: nuole, mordvin: nola, lapp : nyolo, zürjén-votják: nyúl. Magyar: nyel {nyelni, nyeldekleni), vogul: nyalij, osztják: nyel, lapp: nyálé, finn: niele, cseremisz: nel, mordvin: nile.

Magyar: fed, föd {hefedni stb.) vogul: pánt, finn: peiltü.

Magyar: fél, vogul: pil, osztják: pel, mordvin: pele, finn: polkáéi. Magyar: fog (meg-fogni), vogul: pugh.

Magyar: fon, finn: puno, mordvin: pona, cseremisz: pun, votják: pun. Magyar: vesz {vevő), vogul: vij, v'igh, osztják: vej, vlj.

Magyar: men ni, vogul: min, men, osztják : men, finn: menő, mordvin: mäne, lapp: manne.

Magyar: múl-ik {múló, múlt) vogul: múl.

Magyar: lep (pl.: helepte a por), vogul: lep = takar, fed, votják: Up - fedni, takarni.

Magyar: ad, ád, finn: anta.

Magyar: él {élek, élsz), finn: elá, cseremisz: il, el, votják: ul.

Magyar: em-ni == szopni (csecs-emő), finn: íme, osztják: cm.

Magyar: öl, vogul: ül, osztják: vei.

Magyar: ül, vogul; unl.

A felhozott példákat bőven lehetne még szaporítani, de a tény megítélésére ennyi is elég.

Természetes, hogy a szókincsnek egyező részén kívül minden egyes ugor nyelvben van még egy csomó szó, mely külön az illető nyelvnek sajátja s melynek a többiben párja nem akad; de hisz az úgy van egyél) nyelvcsaládokon belül is.

Mindegyik nyelvben van sok, a szomszéd népek nyelvéből kölcsön vett szó is, pl. a finnben sok svéd és orosz, a vogulban orosz és tatár jövevény.

A mi anyanyelvűnk is egész élete folyamán gyarapította szókészletét kölcsön vétel utján a legkülönbözőbb nyelvekből. Perzsa, töröktatár, szláv, olasz, német és latin eredetű szavak bőven vannak a magyarban ; ezekről azonban jelenleg bővebben nem beszélhetünk.

Azonban, hogy tárgyunkhoz visszatérjünk, nem csak szókincsünk legősibb rétege, hanem nyelvünknek grammatikai szerkezete is félreérthetetlenül utal az ugor rokonságra: legrégibb képzőink és ragjaink a többi ugor nyelvekben is kimutathatók. így például a többesszámot