Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1900
7 nek eredete és hovatartozása felől s nagyjában meg tudjuk magunknak rajzolni legrégibb őseinknek képét, azoknak vallási felfogását, külső életmódját. A nyelvtudomány a magyar nyelv legközelebbi rokonaikért a finnen s az ehhez nagyon közel álló észten kívül a mordvin, lapp, cseremisz, zürjén-votják, a vogul és osztják nyelveket s azoknak nyelvjárásait állítja elénk s ezeket közös néven ugor vagy fiun ugor nyelveknek nevezi. Az említett népek között kétségtelenül legműveltebbek a finnek, s a tavalyi értesítőnkben megjelent s már említett tanulmány minden tekintetben eleven és határozott képet nyújt róluk az érdeklődőknek s ezért csak a sor kedvéért említek meg itt róluk még annyit, hogy az orosz birodalom területén lakó többi ugor népek közül szám szerint is kiválnak s körülbelül két és fél millió lélekre tehetők, a finn nagyher- czegségben s részben annak határain túl is laknak, nyugaton a Bottni öböllel és Skandináviával, keleten Oroszországgal határosak. Nyelv szerint legközelebb állanak hozzájuk a karjalaiak, vepszek, vötök, lívek és észtek, az utóbbiak közel 800.000-en. A finneknek műveltségük, nyelvük és irodalmuk fejlettsége, az erős nemzeti öntudat, a nemzetiségükhöz és alkotmányukhoz való törhetetlen ragaszkodás emberi számítás szerint biztosítja fennmaradásukat az orosz czárok (kik egyszersmind Finnország nagyfejedelmei) oroszositó és nemzetellenes politikája daczára is ; de már a többi ugor népek, a melyekről még szólani akarunk s melyek cgytől-egyik orosz területen laknak, részben tatár törzsek, de leginkább oroszok társaságában, nemzeti önállóság és műveltség nélkül, lassan-lassan a kiveszés felé közelednek s számuk úgyszólván évröl-évre apad, eloroszosodnak. A mordvinok 7 -800 ezeren a szamarai, szaratovi,szimbirszki,tambovai, penszai és nízsni-novgorodi kormányzóságokban laknak, szétszórva szigetenként az orosz lakosság között; nyelvük már is tele van orosz jövevény szavakkal s teljes eloroszosodásuk, úgy látszik, csak idő kérdése. Nyelvüknek két fő nyelvjárása van: moksa- és eraj-mordvin. A cseremiszek, számszerint vagy 259.700-an, Kazán vidékén, a Volga nyugati partján laknak, egyes telepeik vannak Szimbirszkben és Nizsni- Novgorodban is. A tatárjárás korában még 50000 harezost tudtak kiállítani, ma már falvaik legfeljebb 5—20 háztartásból állanak. Két fő nyelvjárásuk az erdei és mezei cseremisz. A lappok a finnektől éjszakra a jegestenger felé laknak, elszórva Skandináviában s a Kola félszigeten is s nyelvük négy főnyelvjárásra oszlik. Műveltségük igen kezdetleges, foglalkozásuk részben rénszarvas tenyésztés, részben halászat. Keresztyének ugyan, de sok régi hagyományt és babonát megőriztek. A zord éghajlat s a talaj terméketlensége megélhetésüket nehézzé teszi. Számszerint lehetnek vagy 30000-en.
