Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1900

23 egyenlőség rést ütött ugyan a kiváltságosok jogkörén, de másrészt igaz­ságosan könnyítette meg terhét azoknak, a kik addiglan, a hivatalokból is teljesen kizárva, csupán kötelességeket teljesítettek jogok élvezete nélkül. A szabadság fogalma felöleli továbbá a gondolat, lelkiismeret és sajtó szabadságát, ide értve azt a szabadságot is, hogy a magyar nemzet ottbonn úgy, mint a törvény előtt anyanyelvén : magyarul beszélhessen. Miután már az 1848/4-iki törvény kimondotta, hogy a törvényhozás, köz- igazgatás és közoktatás nyelve latin helyett a magyar legyen, az 1848-iki törvények biztosították a vallás- és sajtó-szabadságot is, véget vetve azok­nak a sokszor vérfagyasztó üldözéseknek, melyek oly sok szellemi harczost és hivő lelkeket avattak vértanukká, hitük mártírjaivá Istennek nagyobb dicsőségére. De Nero, Diocletian és a többi császár elég hatalmas volt-e a keresztyén vallás terjedésének meggátlására, s a reformatio nehány apostolának vértanú halála a lelkiismereti szabadságot elfojtotta-e ? Vagy el lehetett-e örökre nyomni a protestánsokat azokkal az üldözésekkel, a melyek felidézésére az az istenesnek látszó aggodalom sarkalta a fana­tikusokat, hogy az embereket még életük árán is meg kell menteni a tál- világi életben bekövetkező elkárhozás büntetésétől? Hiába gondolta ki a spanyol inquisitio a kínzó eszközök leglele­ményesebb nemeit, hiába ontották a hugenották vérét, hiába hurczolták a protestáns papokat a nápolyi gályákra, a testet meg lehet ugyan ölni, az ige, az eszme azonban, melynek diadalra juttatásáért harmincz éves háborút is vívtak a szabadság hősei, az az eszme nem veszhet el soha, mert az örökkön él: a lelkiismeret szabadságának eszméje. Az egyház ugyan a szellemi haladás elnyomását is megkísértette, Galilei megtagadta ugyan önmagát és mégis mozgott a föld, Columbus fölfedezte Amerikát, bár az egyház tiltotta. Megedződik az erő. ha küzdeni kell az igazságért, mely további küzdelemre ingerel, mert az igazság előbb vagy utóbb, de diadalmaskodik. Váljon van-e, mi jobban előmozdítja a felvilágosodást, mint a gon­dolat-, a sajtó-szabadság? Aligha, mert ez „minden kezdet kezdete. Ez a nagy, a mindenható ige a nemzetben, mint az Isten „legyen“ szava, melylyel a mindenséget megteremtette. Hol ez nincs meg, szórja bár aranyát marokkal az utolsó pórember, mégis csak koldus az a nemzet, melynek nincs semmije. Hol ez megvan, járjon bár a nép rongyokban, az a nemzet gazdag kimondhatatlanul, mert övé a jövő, övé a szellem­nek világa. Hogyan haladhatnánk tehát előre, ha szemünk be volna kötve s a szellemnek szárnyain a föld rögéről föl nem emelkedhetnénk a fel- világosúltság égi légkörébe“.*) Hiszen a „hírlapok és könyvek fejtegetik a közügyeket, ítélnek az emberek és kormányok fölött; az eszmék e súrlódásában a közvélemény megdagad, mint a hullám és elmossa a véleménykülönbségeket. Mihelyt fölemelkedik a közvélemény moraja, minden meghajlik vagy törik, így vezet a népfölségre az egyén függetlensége“.**) ,,A népfölség ereje bölcs uralkodó vezetése mellett a nemzetet oly közösséggé alakítja, melynek körén belül a polgárok egymással békében, biztosan és jólétben élhetnek, hogy zavartalanul élvezzék javaikat és meg legyenek védve azok ellen, a kik nem tartoznak szövetségükhöz“.*) Közös törvények, közös oltalom alatt álló büszke, szabad polgárok szövet­*) Petőfi. **) Tuine,

Next

/
Thumbnails
Contents