Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1892

a templom boltozása kétségtelenné teszi azt, hogy a templotú korábban épült mint a torony, (melyet bizonyára tervellenesen illesztetett utóbb a déli oldalra,) mégsem változtatjuk meg előbb kifejtett véleményünket.

A torony különben szintén nem érte <1 a tervezett magasságot. Nem egész a főhajó magasságában egy félkörös dongabolt zárja be, melynek tengelye a templomhajó tengelyére merőleges.

A templom külsejéről az említetteken kivül kevés mondani valónk van. Támaszai egyszerű szabásnak. Leszámítva a körülfutó talappárkányt, két méter magasságban egy kiugró kis párkány szakítja meg a felfelé törő függélyes vonalat; körülbelül nyolcz méter magasságban a támasz megvékonyodik — megifjodik — egy kevéssel és igy emelkedik fel végig. Felül homoruan görbe kajácsos lap zárja be s e záró lap alatt, valamint az ifjodásnál előforduló kajács alatt egyszerű szabású párkány van egy homorú tagból és egy pálcza tagból alkotva. E párkányok mind egyenlők.

Hiányzanak e tagok azon újabb keletű északi támaszokról, melyeket alaprajzban világosabb színnel jeleztem. Ezek különben már vastagságuk által is boszantóan elütnek a többiektől, testök a templomfaltól elválik, szemmel láthatóan kitüntetve, hogy nem egyszerre épültek a fallal, kőrész pedig u. m.: kajács vagy párkány teljesen hiányzik róluk.

A templom alján egy végtelen egyszerű talappárkány fut végig, mely egyszerű kajácsból áll. Felül a tető alatt ugyan csak ilyen egyszerű koszorú-párkány zárja be a falat. E párkány igen keskeny, profilja S-es hajlású. Pedig e tag feladata volna egyrészt mély homorodásával az esővíz leszivárgását a falra megakadályozni, másrészt erős kiugrásával árnyékhatást előidézni. Példányunk nem igen felel meg egyik követelménynek sem.

Legékesebb még az egész homlokzatban a déli kapu, a díszkapu.

Egyik felének alaprajza a templom alaprajzával egy lapon Z-vel jelölve látható. A mi e metszeten először feltűnik, az a béllet kifelé táguló, de törött vonala.

— ii —