Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1891
A babona, gyanakvó természet, egy ügy őség. kérkedés nem alkalmas arra. hog}T nevetségessé tétessék. Az ilyen természetű embereket már anélkül is ki szokták nevetni. A maj- raolás sem illik, azonban egyszer és akkor is lopvást használva hatásos lehet. Az arczfintorgatás már a szónok méltóságán aluli dolog. A csúnya beszéd nem hogy szónokhoz nem, de még jó tái’saság beszélgetésébe sem illik. Ha a nevetséges elem ily szűk határok közzé van szoritva, nem marad más hátra, mint az élez, mely vagy a tárgyban, vagy a szóban rejlik. A kétértelműség olyan szóélez, a mi szintén csak akkor hatásos, ha aljassá, szemtelenné nem fajul. Ilyen az egyszerű, de mégis nagy és igazi attikai szónoklat; az attikaiak egészségesen fűszerezik beszédüket, de nem mindnyájan humorosak. Demosthenes a finomságban utolérhetetlen, humorosabbak, élezesebbek voltak nálánál többen. A közepes szónoklatban több erő, nagyobb kellem van; zamatosabb is, mint az előbbi egyszerű fajta. Csaknem mindenféle szónoki alakzat illik belé, s ezért szinte árad belőle a kellem. E nemben Demetrios tűnt ki leginkább a görögök között. Beszéde nyugodtan, csendesen gördül tova; átvitt értelmű kifejezései, alakzatai csillagokként tűnnek ki az egészből. A metonymia, Synekdoche kiváló használatnak örvendenek, valamint az úgynevezett katachresis is, mikor pl. kevés bátorság“-ot mondunk „kicsiny“ helyett, vagy rokon szavakat felcserélünk, mert nekünk úgy tetszik, vagy beszédünkbe úgy illik. Ilyen átvitel egész gondolatsoron át is megtörténhetik, s akkor teljesen megváltozott értelem áll elő; mely éppen úgy, mint az eredeti értelemben vett gondolatsor teljesen önálló. Ez az allegoria. A közepes szónoklat tehát minden szó és sok gondolatalakzat érvényesítésére egyaránt alkalmas; tudományos kérdéseket és általános igazságokat fejteget nagy pathosz nélkül. A nagyszerű, pompás beszédben egyesül szépség, magasztosság, szóbőség, szóval benne nyilvánul a legnagyobb erő. Itt tárul fel az a ragyogó szónoklat, mely a népek előtt mindig csodálat tárgjra volt, és az államokban a leghatalmasabb lett, mit az emberek valami felsőbb erőnek tekintettek,