Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1888
melyben a magyar nemzet lakik, s nem csak geographiai fogalom, mig nyelvünk és nyelvérzékünk ép és sértetlen. Ezen körülmények gondolkozni késztenek mindenkit, mikép adja meg gyermekének a kellő képességet az eszközök elsajátitására az egyik vagy másik kötelesség hátránya nélkül. Erre nézve a módot és eszközt megmutatni czélja ez elmélkedésnek, melyet ezennel az érdeklődők figyelmébe ajánlok. * * * A nyelvi oktatás közvetlen czélja valamely nemzet nyelvét szóban és Írásban úgy elsajátítani, hogy gondolatainkat azon a nyelven helyesen kifejezhessük s másoknak e nyelven tett nyilatkozatát megérthessük. Ennek elérésére külöm- böző módszerek állanak rendelkezésre, melyeket két csoportba lehet osztani: a theorétikusra és a praktikusra. A theorétikus nyelvoktatás feladatául tűzi az irodalmi nyelv megismertetését, tehát a nyelvszerkezettel, a nyelvtani szabályok megismertetésével, az irodalmi termékek megértésével foglalkozik; azzal, hogy a tanuló azon a nyelven beszélni tud-e vagy nem, vajmi keveset törődik. A praktikus nyelvoktatás épen a beszélni tudást, gondolatainknak szabatos, könnyed kifejezését azon a nyelven tűzi feladatául; a nyelvtani szabályoknak inkább alkalmazását, mint alkalmazott voltának ismeretét követeli. A tárgyi vagy szóbeli ismeretek mennyisége is a két módszer követelményei szerint külömböző. A theorétikus módszer több szó-s azok változásainak tudását kiváuja meg; a praktikus módszer beéri kevesebb szóval s nem fektet nagy súlyt azok szó- és mondattani minden változása értelmének ismeretére, beéri a leggyakrabban használtakkal, nem kérdi az alaki és értelmi változások okát, a változott alakot és értelmet készpénzül fogadja, használja, helyes vagy helytelen voltát nem kutatja. Mindakettőnek van előnye is, hátránya is. A theorétikus előnye a szóbőség, a szó- és mondattani változások és használatok ismerete, az irodalomnak s szépségeinek megértése, s főleg az egyén gondolkozó képességének fejlesztése, a logikai képzés, melynélfogva a változott alakot s értelmét bárhol felfogni és megérteni, s a változás okát vagy az értelmi — 4 —
