Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1888

nem magyaros szószerkezettel is. S mégis e fiúnál is észlel­hető a kettős nevelés hátránya, ami a rest gondolkozásban nyilvánul; természete inkább a felületességre hajló; fogalmai nem mindig tiszták, megkülönböztetésük nem poutos, mert nem tudja elemeikre szétbontani. Oly hiányok, melyeket csak a szemlélő tehetség pontos fejlesztése hozhat helyre. Vannak, kik idegen nyelvű gyermekeket alkalmaznak első nyelvmesterekül, hogy gyermekeik játszás közben észre­vétlenül sajátítsák el a nyelvet, mondván: a gyémántot porá­val csiszolják, a gyermeket gyermektársa csiszolja. Ez eljárás legkevesebb eredményt szokott felmutatni, de az említettek között a legczélszerübb. Legczélszerübb azért, mert nincs káros hatással a gyermek esze fejlésére; mert az ész kevésbbé van igénybe véve, vagy legalább is megerőltetés nélkül működik s inkább az utánzó hajlam, tehetség fejlődik. Ezzel ugyanaz a czél, — melynél többet az előbbiekkel sem érhetni el, ha nem folytatják, — kevesebb fáradtsággal, semmi káros hatás nélkül el van érve, mert a gyermek alkalmassá lett téve az idegen nyelv tanulására, magyaros nyelvérzéke pedig a rendes módon fejlődött. A behatás nem erőszakolt, mondhatni: észrevétlen, szintúgy a visszahatás is. Az is igaz, hogy az elsajátított szókincs nem válik vérré, mert a gyermek, a mily könnyen felfogta, oly könnyen el is feledi, de képe megmarad s az újra tanulás könnyebb s ha a játszótárs kiejtése correct, szabatos volt, az övé is az fog lenni. Azt mondanunk sem kell, hogy ez idő alatt az irás, olvasás azon a nyelven teljesen ki vannak zárva, mert ellenkező esetben a tanulás erőszakolt lenne s éppen úgy árthatna mint az előbbi módszereknél. Ha a nálunk divatos csere-rendszer is csak ez irányú volna, ha a gyermeknek nem kellene a cserehelyen az isko­lába járnia, hanem a család gyermekeitől játszás közben sajátíthatná el a nyelvet: nem volna ellene semmi kifogásunk. Igaz, hogy ez az eljárás hosszabb időt vesz igénybe, három— négy évet legalább, de a czél legbíztosabban csak igy volna elérhető. Ez, jól tudjuk, a mi viszonyaink szerint nem kivihető. Az anyanyelvi érzék fejlésére 5—6 év kell. Az elemi iskolába járás a 6-ik év beteltével megkezdődik. Ha a gyermek 7-től 10

Next

/
Thumbnails
Contents