Evangélikus hatosztályu gymnasium, Nyíregyháza, 1877

4 mily fontos tényező általában az iskola s magasabb oktatás nemkülönben az egyház és Protestantismus szol­gálatában. Hogy az eszközök melyeket használt a tanügy igényeinek meg nem feleltek az kétségtelen, de hogy ez elégtelen, sok tekintetben gyarló eszközök lelkiismeretes felhasználása által nagy eredményt mu­tattak fel régi jó professoraink“ a protestáns felekezet múltja bizonyítja. Karlovszky Józseftől Jurányi Sámuelig (1806—1754.) mindig egy professora volt az iskolának. Hogy mint és mennyit végeztek ifjaínk ez iskolában, azok tudnák megmondani, kik még ily módon ellátott tano­dába jártak. Annyi bizonyos hogy azok, kik jól bevégezték a 4 éves tanfolyamot Nyíregyházán, máshol a rhetoricába vétettek fel. így tehát végzett a professor annyit, hogy iskolánkat a mai elnevezés szerint, al- gymnasiumnak nevezhetjük.. Külömben tájékozás végett két tantervet vettünk föl vázlatunkba. Az egyház még Karlovszkyra bízza pl. a tanagyag beosztását osztályában illetőleg osztályaiban elégnek tartván maga részé­ről, ha a valláshoz való hűséget, a jó erkölcsöt és a nemzeti nyelvhez való ragaszkodást híványilag kötötte a megválasztott oktató szivére. 1824. már találhatni egy részletes tantervet is, mely szerint nevezetesen taníttattak: a) latin osz­tályban: grammatica Rhenius szerint,— vallás tudománny Seiler szerint, — bibliai historia Hübner szerint, — egyetemes historia, földleírás, — magyar királyok históriája Palma szerint, — természet históriája Kra- lovánszky szerint, — számvetés, — olvasás és irás. b) A donatisták osztályában taníttatott: donatus Dunay szerint, kis és nagy káté Herder magyarázata szerint, egészség káté, — földleirat, — egészség historia Raff és Bartholomaeides szerint, — egyetemes história Márton szerint., imádságok, énekek, olvasás, irás, számvetés. A tananyag fennebbi beosztással egész 1836-ig megmaradt, ekkor az iskolai gyűlés által is elfogadva ekkép módosul: I. Szókötési és nyelvtani osztály: a) szókötési osztályban: szókötés, resolutio syntacticaj syntaxis ornáta, periodologia, prosodia, Cornelius és Ovidius, stilus kötött és folyó beszédben, számvetés, a földmérés elemei. E tantárgyak latin nyelven adatnak elő, b) nyelvtani osztályban: nyelvészeti resolutio, gra- matica, Gedieke, Márton magyar olvasókönyvének latinra fordítása, c) közös tudományok: hittudomány er­kölcstan, reformatio története, Magyarország története, magyar polgári katekismus, természettudomány (tan) természetrajz, földleírás, magyar nyelvtan, helyes irás, szavalás, szépírás. II. donatisták osztálya: donátus két esztendőre, katekismus, erkölcstan, Hübner történetei, reformatio története, ének, imádságok, polgári katekismus, egészséget tárgyazó katekizmus, természettudomány, magyar- ország földleírása 2 esztendőben, magyar nyelvtan, számvetés, szépírás, szavallás, olvasás. 1840. hasonlóan változáson ment keresztül, a tanterv és tananyag, különösen annyiban, a mennyiben a magyar nyelvnek tanítására nagyobb súly fektettetik. Valószínű, hogy e, csak dicsérni való intézkedésre alkalmat a következő esemény szolgáltatott. 1836. valaki a megye előtt bevádolja az egyház iskoláit, az elemieket épen úgy, mint a latint, hogy azokban a magyar nyelvet nem tanítják. Kralovánszky András egyházi felügyelő jelen lévén a megye- gyűlésen, egy küldöttség kineveztetését kéri, a vád mibenlétét megvizsgálandó. A küldöttség junius 23. valóban megjelenik szolnoki Járrny Imre vezetése mellett a közvizsgákon. Minden iskola: hat elemi és a latin iskola növendékei vannak jelen, és a professor tanítványai megvizsgáltatnak, a vallástudományokból, a magyar grammatikából, Magyarország históriájából. A vizsga nagy közönség jelenlétében fényesen sikerül s egy „nemzeti dal“ éneklésével befejeztetett. A küldöttség elnöke Járrny Imre, elismerésének kifejezést akarván adui, 40 db. magyar könyvet osztatott ki. Elismerőleg nyilatkoztak a vizsgát illetőleg többi tagjai is a kül­döttségnek: Elek Mihály, Elek Salamon és Finta Márton, kiket az egyház a „Nagyvendéglőben“ megvendégelt. Hogy a megye ezután is figyelemmel kisérte iskoláinkat, kitűnik abból, hogy egy megyei küldöttség több Ízben meglepte tanintézeteinket, minek azon jó eredménye lett, hogy iskoláinknak a magyar nyelvben lett szép elő­menetelét a hírlapok is dicsérték, — mígnem 1841. újra egy mellékesemény adta elő magát. Szabolcsmegye alispáni hivatala ugyanis a következő levelet küldte egyházunk elöljáróságához: Nemes Ecclesia! Ágostai vallástételt tartó nagytiszteletii superintendens Jozefiy urnák az egyházhoz küldött és a szláv nyelv fentartását ajánló levelének foglalatja a t. vármegye közgyűlésén megemlittetvén, és azt a megye rendel a honi nyelv felvirágzására hozott törvényekkel összeütközőnek látja, szükségesnek találják; e tárgy mibenléte felől teljes világosságot vehetni, s ennek megszerzésére elnökletem alatt egy küldöttséget nevezett ki. En a küldöttséget

Next

/
Thumbnails
Contents