Evangélikus hatosztályu gymnasium, Nyíregyháza, 1877
2! Az 1877J3 tanév történetéből az „Értesitvény“-ben lévén a többi feljegyzésre méltó adatok elősorolva itt még csak két eseményt kell megemlítenünk. Az első, Somogyi Gyula isk. tanácsos mint az Zsiska örökösök meghatalmazottja által bejelentett — néhai Zsizka Mihály és neje Gráf Erzsébet 500 frtnyi alapítványa melynek 6°lo kamatja két szorgalmas és jóerkölcsü szegény tanuló közt egyenlően fog kiosztatni. A mily kellemesen érintett mindnyájunkat ezen újabb bizonysága a tanodánk iránt való érdéklődésnek ép oly leverőleg hatott ránk a második esemény s ez Kralovánszky Gyula, tanodánk buzgó felügyelőjének, a tanári kar s az ifjúság őszinte barátjának s jóakarójának f. év máj. 20-án bekövetkezett halála. 22-én kísérte öt a tanári kar az ifjúsággal az örök nyugalom honába. Ezen események felemlitésével befejeztük tanodánk rövid történetét. Miután azonban 1870-ig az isk. felügyelőségről mindig emlités történt, azért nem lesz érdektelen felemlíteni a felügyelőségben ez évtől történt változatokat is. Mattliaeides Gusztávnak 1870. ez állásról történt lemondása után Riszdorfer János választatott meg miközben Draskóczi Sámuel mint helyettes felügyelő működött. Riszdorfer Jánosnak hasonlóan leköszönése titán az egyháztanács elnöksége végzi a felügyelői hivatalt, mignem 1874. jan. 22. Kralovánszki gyula válasz- tatik meg. ki f. év máj. 20-ig volt tanodánk felügyelője. Az naptól kezdve dr. Meskó Pál loglalja el helyét, mint ideiglenes fclügyő, ki mellett mint elnöktárs Farbaky József lelkész működik. A felügyelőn kívül rendes hivatalnokai a tanodánek még a pénztárnok és a jegyző. A jegyzői hivatal kezdetben csupán tiszteletbeli volt, mint a többiek 1864 óta a jegyző 40 frtnyi. fizetést húz. Mint peuztárnokok működtek: Nikelszky Mátyás 1862'—1867, Nikelszky Sámuel 1867—1869, Kovács László 1869—1871, Oltványi Endre 1871-től mai napig.— Jegyzői voltak a tanodának Riszdorfer János 1862—1864, Juhász Kálmán 1864—1876, Martinyi József 1875—1877 és Materny Lajos 1877-tól a mai napig. Záradékul ide jegyezzük a tanulók létszámát. 1864|5. évben volt 65 tanuló; 1865(6. 67, — 1866|7. 106,— 1867(8. 103,— 1868;9. 135, — 1869/70.169, — 1870/71. 150, — 1871|2. 140, — 1872(8.138 öt osztályban, 1873(4. 140, — 1874J5. 171, — 1875,0. 173 hat osztályban, — 1876/7. 169. Ha a tanulók táblás átnézetét vallás és lakhely szerint vizsgáljuk, feltűnőnek kell találnunk azt, hogy a nyíregyházi illetőségű ág. ev. vallást követő szülők gyermekei aránylag mily gyérszámmal fordulnak elő a kimutásbau. Ha ennek okát keressük, nem találjuk azt másban, mint azon érzéketlenségben, közönyösségben és meggyőződésben, mely azon emberek sajátja, kik a gymnasiuin-képzést már a legalsóbb osztályokban is uraknak valónak s maguk, illetőleg gyermekeikre nézve feleslegesnek tartják, nem lévén képesek belátni, hogy nincs az az állás a társadalomban, tehát az ipar terén is, ahol nagymértékben hasznát ne venné, illetőleg szükségét ne érezné az ember annak, amit valaki a középtanoda alsóbb osztályaiban nyer. Adja az ég, hogy az, a ki hivatva lesz e történelmi vázlatot tovább fejleszteni, évek múltán ne ilynemű szomorú ténynek felemlitésével végezze be sorait, hanem constatálásával annak, amit mi kivánuuk, hogy középtanodánk a vallás és tudományos miveltség, a szív és értelemképzés teréu, magyar hazafias szellemben, igaz, őszinte, s nagylelkű pártfogók és elöljárók vezetése mellett, mint teljes fögymnasium virágozzék! Kelt Nyíregyházán. 1878. év május havában. Martinyi József.
