Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)

Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37

76 Róna-Tas András PFUgr /s/ > PUgr /s/ POUgr /Ө/ > PVog /t/, POsty /л/ EAH /Ъ/ > H /0/” (WOT 1027). Honti először kijavítja az általam használt görög majuscula theta Щ jelet az ál­tala használt minuscula théta jellel. Ez konvenció kérdése, én kerülöm a minus­­cula thétát, mert nagyon hasonlít a deltára, Honti a finnugrista gyakorlatot köve­ti. Persze ennek nincs jelentősége. Közöttünk egy kérdésben van nézeteltérés. Honti és követői szerint a PFUgr /s/, /§/ már a PUgr-ban zöngétlen interdentális spiráns lett, szerintem a magyar ebben nem vett részt, ez a változás csak a POUgr-ban zajlott le. Az interdentális zöngétlen spiráns egy rekonstruált hang, természetesen semmilyen valós adatunk nincs róla, csak rekontrukció. Ennek a hangnak a rekonstruálására azért volt szükség, mert az obi-ugor nyelvekben a szibilánsoknak dentális elemű /t/-, /л/- megfelelése van. Ha nem ismernénk az o­­bi-ugor nyelveket, pusztán a magyar alapján egy ilyen rekonstrukció szóba sem jöhetne. De ha a kérdést a másik oldaláról nézzük, az /s/ > /h/ > /0/ változás a természetes, és számos nyelvből adatolható, míg az /s/ > /Ө/ >/h/ > /0/ változás­nak sehol nincs nyoma. Honti erről így ír (H 173): „Való igaz, hogy az s > h gyakori változás, az ű > h pedig nem. A sok nyelv leggyakoribb változásait, »ffekventáliáit« számbavevő Serebrennikov (1974: 93) is csak egy esetet, éppen a feltételezett „Ug *ű > ősma. h > ma. 0-t tudta meg­említeni. El kell fogadnunk, hogy nagyon ritka változásról lehet szó, de a déli lappban és a perzsában, továbbá egyéb délnyugati iráni nyelvekben bizony bekö­vetkezett. Az viszont egészen biztos, hogy Ug *ű-val számolnunk kell, és ennek a magyarban 0 a folytatója, tehát éppenséggel Ug > ma. 0- változás is lehe­tett. Ezen ugor kori hangváltozást illetően 1. még Honti 1999: 124—134.” Honti utolsó korrektúrájába beírta, hogy „de a déli lappban és a perzsában, továbbá egyéb délnyugati iráni nyelvekben bizony bekövetkezett” minden hivat­kozás nélkül. Nem értem pontosan Honti-t. Talán azt akarja mondani, hogy a ű > h > 0 változás másutt is előfordul. Aki a világ nyelveinek változásával foglalko­zott, tudja, hogy minden hangváltozásra akad valahol példa. Honti ezen utalása azonban nem csak azért lóg a levegőben, mert nem ad hivatkozást, hanem azért is, mert például annak, hogy „a perzsában” így nincs értelme, s azt sem tudjuk meg mely hangtani helyzet(ek)ben következett be. Hogy csak egy példát említ­sek: A perzsa nyelvtörténet, mint ismeretes három fő szakaszból áll, az óperzsá­ból, a középperzsából és az új, vagyis mai perzsából. Az óperzsában például van interdentális zöngétlen réshang, Ө (itt majusculával jelölik). Ez szókezdő hely­zetben egy Proto-Iráni *s- folytatója pl. PI *sahH ’to teach, instruct’ > OP

Next

/
Thumbnails
Contents