Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
68 Róna-Tas András Gamati, volgai bulgár feliratok) és az orosz krónikákban (арская земля). A votjákok mai neve a csuvasban és a tatár nyelvjárások egy részében ar. Asmarin így ír: ar ’votiacus, homo e gente Votiacorum, quae est stirpis Fennicae, votjak, cf. tat(ar) ar, quod in eodem sensu usurpatur” (Asmarin I, 1928, 316).18 A csuvas alak régebbi formája *är. A votjákokra történt alkalmazása későbbi, eredetileg valószínűleg egy ugor népcsoport neve volt. Tudjuk, hogy az obi-ugorok az Urál nyugati oldaláról költöztek a keleti oldalra. Witsen (1692) még Perm környéki vogulokról ír, persze ezek „lemaradt” népcsoportok lehettek. A népnév mögötti er ugyanaz az er, ami ember és férj szavainkban van. Nemcsak a törökben, hanem az indoeurópai nyelvekben is volt egy *er, ezeknek egymáshoz azonban nincs közük. A török er < *här 1. WOT 328-329, az IE er <*arya. A finnugor *er azonos a finn yrkä, cseremisz егуә első tagjával (UEW 84). Ami azonban a lényeget illeti: magyar < magyer népnevünk és mese szavunkkal kapcsolatban egyezik Hontival a véleményem, amikor így ír: (H 147) ”... az Ug *тапсз ’Mann, Mensch’ és az Ug *тапсз ~ *тапсз- ’Märchen; erzählen’ jelentésű, nagyon hasonló hangalakú szó azt társította e szóhoz, hogy az ugor nyelvűek a nyelvet értők és beszélők, míg a többiek, akik nem érthető nyelven beszélnek, némák”, vagyis magyar és mese szavaink eredetileg két különböző szó volt, később azonban szoros kapcsolat jött létre a két szó között. Ehhez hozzáteszem, hogy ezek a folyamatok az obi-ugorban zajlottak le, vagy legalábbis ott dokumentálhatók. 39. mü(WOT 1320, 1334; H 2017: 148-149). Honti: „Zavarba ejtően sokféle és egymással eléggé mereven szembenálló magyarázat született. A mű szónak a mi ’was’ névmással való összekapcsolását a TESz-szel egyetértésben én sem látom elfogadhatónak, az iráni származtatás az őszét szó hangalakja miatt nagyon tetszetősnek látszik ugyan, de nekem nem tűnik biztosabbnak, mint a szamojéd szócsaláddal való esetleges összefüggése.” Róna-Tas: A magyar szót a WOT (1334) az alán jövevényszavak között sorolja fel. Indoeurópai és iráni háttere világos, hangtani vagy jelentéstani probléma nem merült fel. Az alán az őszét közeli rokona, de azzal nem azonos. Ami a szamojéd megfeleléseket illeti, minden adat ige. 40. ólom, ón (WOT 1321; H 2017: 149-154). Honti: (H 153) „Igaz, hogy a ma. ólom-nak hangtanilag pontosan megfelelő rokonjelöltje csak egy van, a Munkácsi gyűjtéséből származó vog. T wölém, amely csak ebből az egy nyelvjárásból van adatolva, ráadásul Kannisto publikált gazdag gyűjteményében nem is található meg. Ez utóbbit illetően azonban van 18 Asmarin eredeti terve az volt, hogy minden csuvas szó mellé latin és orosz jelentést állít, erről azonban le kellett mondania.
