Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)

Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37

Vitás magyar etimológiák

69

némi kétségem. Toivonen (1952: 17, 1953: 14) ugyanis utalt a magyar ólom szó és vogul megfelelője közti kapcsolatra, közölte is a vogul szót, de a közlésmód egyértelműen a Kannisto-féle transzkripciót tükrözi: ßölSm, ßölom. Lehet, hogy Kannisto szótári anyagának publikálására való előkészítése során elsikkadt e szó? A magyar és a vogul szó ezen zavaró körülmény ellenére minden kétséget kizáróan összetartozik ugor kori örökségként, és teljesen feleslegesnek látom, hogy az ólom és az ón közvetlen etimológiai kapcsolatba állíttassák. Hangalaki hasonlóságuk és denotátumuk, denotátumaik hasonlósága idézhette elő, hogy egymás alteregójaként jelentkezhettek a magyarban és - mutatis mutandis - az obi-ugorban is.”

Róna-Tas: Pontosan ugyanez a véleményem. Az ón nem tartozik az ólomhoz, és az ólom vogul megfelelője elszigetelt. Ettől még lehet a magyarban ősi szó, csak hát az ólom mint fém megjelenése és a magyar-obi-ugor elválás kronológiája nincs tisztázva.

41. ravasz (WOT 1321, 1335; H 2017: 154-156).

Honti: (H 156) „A ravasz és a róka testvérszavakat bizonyosan a finnugor alapnyelvből örököltük, amelyek előzménye az indogermán nyelvcsalád valamelyik régi keleti ágából származhat.”

Róna-Tas: Honti jelzi, hogy számára nem világos, hogy a WOT a róka és a ravasz szavakat összetartozónak tekinti-e vagy sem. Elismerem, hogy a szerkesztés ezt nem teszi teljesen világossá. A WOT azonban csak a ravasz szó finnugor eredetét tartja problematikusnak. Ha jól látom a szóvégi -s (= sz) csak a magyarból adatolható. Ha viszont az általam a WOT 1335. oldalán részletesen idézett iráni adatokat nézzük, ott mindenütt -s, illetve ennek szabályos folytatása van a szóvégen. Az átadó alán alak *rowasa. Ha viszont ravasz szavunk, így egyben, a szóvégi s-szel iráni - esetünkben alán - eredetű, akkor, bármilyen csábító is, de róka szavunkat ettől el kell választanunk. Az, hogy a finnugor róka < *repa + ka) szó maga is iráni eredetű, az ettől független, s maga Honti is lehetségesnek tartja.

42. segg (WOT 1321; H 2017: 156-157).

Honti: „Etimológiai szótáraink kielégítő módon magyarázzák meg a magyar szókezdő 5 képviseletet”.

Róna-Tas: A szókezdő s- eredetéről 1. alább. A hosszú második mássalhangzót én is másodlagos magyar fejleménynek tartom.

43. segít (WOT 1321; H 2017: 157-158).

Honti: „Kétségtelen, hogy a magyar és a mordvin távoli rokon nyelvek, ráadásul ez a szó csak az egyik fő dialektusban, az erzában van meg, de a hangtani probléma nem olyan súlyos, mint azt a szótárak és Róna-Tas sejtetik”. Ezután rámutat, hogy a szónak van a morvinban palatális hangendű alakja is.