Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Fodor István: Hajdú Péter őstörténeti munkássága (Péter Hajdú on prehistory) 5
FODOR ISTVÁN Hajdú Péter őstörténeti munkássága Professor Péter Hajdú (1923-2002) was not only an internationally acclaimed Finno-Ugrist and general linguist, he was also and active researcher of the prehistory of Uralic peoples and Hungarians. In his first book (1953) he took a traditional approach to Hungarian and Finno-Ugric prehistory. In his criticism of Gyula László’s book (1961) he interpreted the archaeological data correctly. In 1964 he developed a new hypothesis of the location of the Uralic homeland - seen as essentially correct even now which was notable for its innovative application of linguistic paleontology. He recognised the importance of results coming from archaeology but also contributed to that science. He reflected on the role of prehistory in public opinion in important publications and criticised the rise of dilettantism in the field. His work ushered in a new era in the study of the prehistory of Uralic peoples. Keywords: Uralic, Finno-Ugric and Hungarian prehistory, linguistic paleontology, ethnogenesis, forest history, pollen analysis, Ural mountains, nomadism, ceramic Kulcsszavak: uráli, finnugor és magyar őstörténet, nyelvészeti paleontológia, etnogenezis, erdőtörténet, pollenanalízis, Urál hegység, nomadizmus Lassan másfél évtizede, hogy végleg távozott közülünk Hajdú Péter, a kiváló tudós és tanár, akihez sokunkat fűztek szakmai és emberi kapcsolatok. Gazdag életművének értékelése az utódokra maradt, elsősorban ránk, akik még ismertük őt, tanúi voltunk alkotó életének. Már életében sem vitatták, hogy a magyar finnugor nyelvtudomány és általános nyelvészet kimagasló alakja. Ennél talán ritkábban emlegették, hogy egyben kiváló őstörténész is volt, az őstörténeti módszertan nyelvész megújítója és mesteri alkalmazója. A szakemberek számára aligha kell bizonygatnom, hogy a történeti nyelvtudomány önmagában még ugyanúgy nem nevezhető őstörténeti diszciplínának, mint az önmagában vett régészet, embertan, orientalisztika, néprajz, vagy történeti állattan sem. Sajnos, tudományunkban még ma sem magától értetődő, hogy a néptörténet csupán a társtudományok eredményeinek összehasonlító elemzésével vizsgálható. Sajnos, sokszor vagyunk tanúi, hogy a nyelvész egy-egy kedvenc etimológiája kedvéért őseinket önkényesen helyezi ide-oda a Nyelvtudományi Közlemények 113: 5-36. DÓI: 10.15776/NyK.2017.113.1
