Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
54 Róna-Tas András Összefoglalás: A magyar szó finnugor eredetét elfogadhatjuk, azonban a csuvas megfelelés magyarázatát nem kerülhetjük meg. A csuvas természetesen lehet véletlen egyezés, elvileg akár magyar jövevényszó is, ezt az őszét alak valószínűtlenné teszi. Természetesen azt sem zárhatjuk ki, hogy ismét egy párhuzamos átvételről van szó, s a két szó egymás mellett is élhetett, hathatott egymásra. 15. szer ’falurész, utca, emberek csoportja, sor, rend’ (WOT 793-796; H 2017: 55-56). Honti: „Szerfölött remélem, hogy e rövid kis eszmefuttatással találó érveket sorakoztathattam föl azt igazolandó, hogy etimológiailag nézve csak egy szér szavunk van, és az uráli eredetű”. Róna-Tas: Honti szerint a ’terület’ jelentés a ’sor’ jelentésből alakult ki, és ezért csak egy szer szavunk van. A magyar szer szónak igen régi a ’terület, hely’ jelentése (1. 1015, 1138 Szer, Anonymus Szeri), s nem véletlen, hogy etimológiai irodalmunkban nem tartották természetesnek azt, hogy egy szóval van dolgunk. A Honti által az ÉSz-ből idézett adatok természetesen a mai magyar nyelvre vonatkoznak. Néprajzi irodalmunk tárgyalja a szeres települések kialakulását és szerepét. A szeres települések a 12-13. században meglévő falvak szétrajzásával és kirajzásával jöttek létre. A szeres települések apró házcsoportokból állnak, egymástól egy-két kilométerre. Egy-egy szeres település általában 5-10 szerből áll. Ha Honti lezarándokol az Őrségbe, még ma is láthat ilyen házcsoportokat, amelyek bizony nem állnak egy vonalban. (Részletesebben lásd a Néprajzi Lexikonban, ott további irodalom). A ’vonal, sor’ jelentésből csak tárgyismeret híján következik a Honti által szerfelett találónak tartott jelentéstani levezetés. Összefoglalás: nem meggyőzőek Honti érvei amellett, hogy csak egy szer szavunk van. A ’házcsoport, terület, amelyen a házcsoport áll’ a magyar szó legrégebben kimutatható jelentése. Ebből természetesen nem vezethető le másik szer szavunk gazdag jelentés-tartalma, fejleményei és változatai, míg a ’vonal, sor, rend’jelentésből igen. Természetesen nem szükségszerű, hogy egy szó legrégebben fennmaradt jelentése egyben alapjelentés is legyen. A magyar nyelvtörténeti adatokat azonban mindenképpen figyelembe kell venni. A WOT állítása, mely szerint az, hogy a két szer szó egy tőre vezethető vissza, ugyan lehetséges, de a másik lehetőség, tudniillik, hogy két szóval van dolgunk, ahol a második török eredete valószínűbb, nem látok okot változtatni. 16. szó (WOT 808-810; H 2017: 56-59). Honti: „A Róna-Tas által előadottakból, az egyéb, általam is tanulmányozott állásfoglalásokból és a saját ismereteimből kiindulva mindenképpen arra kell következtetnem, hogy — szó, ami szó - semmi okom sincs másként vélekedni, mint tette az UEW: „Die Trennung des ung. Wortes von den obugrischen Entsprechungen und seine Herleitung aus dem Türk... ist nicht akzeptabel” (UEW 2: 885), mégpedig Róna-Tassal ellentétben; de még azt is megkockáztatom - az
