Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
52 Róna-Tas András zárható ki, de talán lehetséges, hogy egy finnugor kori ’varázsol’ jelentésű szó az ősmagyar korban bekövetkezett törökségi kapcsolatnak köszönhetően erősíthette meg pozícióját.” Róna-Tas: A WOT a nehézséget, csakúgy mint Honti a vokalizmusban látja, amely némi igyekezettel de elhárítható, hozzáteszem mind a finnugor mind a török egyeztetés esetén. Ebben az esetben végülis elfogadható Honti álláspontja. 11. sajt Iráni eredetű, talán török közvetítéssel (WOT 688-689; H 2017: 50-51). Honti: „ Úgy vélem, hogy sajt és sajtó szavunk biztosan egy tőről fakad, ezért a sajt idegen eredetűként való magyarázatát megalapozatlannak látom, és ugor eredetűnek tartom.” Róna-Tas: Honti szerint sajt szavunk ugor eredetű, és töve egyeztethető az Ug *caj3- ’drücken, pressen’ szóval. Ez etimológiai irodalmunkban teljesen új, és ezért különös figyelmet érdemel. A sajtó szót korábban is egyeztették a Honti által is idézett finnugor szavakkal. Honti először ezek közül kiemeli és elhárítja a ’nehéz, hosszú rénnárt, rénszán’ jelentésű szavakat. A maradék szavak jelentése ’lesüllyedni, megfulladni, a víz fenekére lassan alásüllyedni stb.’ Majd úgy látja, hogy az ’alásüllyedni’ és a ’nyomni’ jelentés összefügg (azonos?) és erre finn példát idéz: finn painaa ‘drücken, pressen’, joainua ‘sinken, versinken’, vagy ahogyan az osztják cujdt- ‘ertrinken’ a *caj3- ’drücken, pressen’ igéből származik. Nem kétlem, hogy ha valakit elég hosszan a víz alá nyomnak, az megfullad. De hát természetesen sajt szavunk főnév és nem ige. A két főnév viszonyáról pedig miután tárgyalja, hogy a sajtkészítés fontos eleme a sajt préselése, sajtolása, kijelenti „Ezért szerintem - a „Wörter und Sachen” szellemében - a két szónak igenis elemi köze van egymáshoz”. Honti azonban a sajt és sajtó szavunk közötti alaktani kapcsolatot nem tárgyalja. S ez talán nem véletlen. Közismert, hogy -ó képzőnk deverbális, igéből képez főnevet. Van egy denominális -ó képző is, pl. bogyó szavunkban, de ez meg kicsinyítő képző. Ha a sajt végén lévő -t egy deverbális nomenképző, ami lehet(ne), akkor mit keres ez a sajtó-Ъап? Összefoglalás: úgy látom etimológiai szótáraink eljárása, amely elválasztotta a sajt és a sajtó szavakat, és csak az utóbbi ugor rokonságát tárgyalta, jogosult volt. Sajt szavunk iráni eredete a WOT-ban részletesen kifejtettek alapján nem vonható kétségbe, a török közvetítés, amit minden eddigi kutató vallott, nagyon valószínű. 12. sér: sért, sérül, sérv, sérik. Lehetséges török eredetű (WOT 714-716; H 2017: 51-52). Honti: A korábbi kutatási összefoglalása után elhárítja az általam felvetett jelentéstani problémákat, utal az U/FU/Ug szókezdő *c- különböző folytatásaira, majd megállapítja „...szókezdő *c-re összesen négy magyar adatunk van az UEW-ben: egy szóban ma cs van, háromban pedig s (Csúcs et al. 1991: 97). Összegezve: igénknek a törökségi származását kizártnak, a finnugor szavak családjába való tartozását viszont kétségtelennek tartom”.
