Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
42 Róna-Tas András elgondolkodtató olyan etimológiája is ismert a szónak, amely nem támogatja a török eredetet. 56 ilyen etimológia szerepel a korpuszban. Hét esetben a magyar szó török eredete vitán felül áll ugyan, de a morfológiai elemzés több lehetőséget is nyitva hagyott. A lehetséges etimológiák kategóriája 38 olyan szót tartalmaz, amelyek esetében nem tartottuk elegendőnek az anyagot a biztos állásfoglaláshoz, a szóval kapcsolatban azonban más irányú etimológia nem vagy nem komolyan vehetően merült csak fel. A könyv természetesen nemcsak a magyar nyelvbe került török szavakat tárgyalja és adja meg a török átadó alakot, hanem a befogadó magyar nyelv azon formáját is, amely az átvett szót a maga rendszerébe illesztette. Miután pedig az átvett szavak átvételük után a magyar nyelv életét élték, meg kellett adni a magyar nyelv történetének minden olyan vonását, amely az átvétel szempontjából jelentős lehetett. Ez elkerülhetetlenné tette egy magyar hangtörténet felvázolását az uráli illetve finnugor majd az ugor alapoktól a mai napig.12 Ez különösen a turkológusok, általános nyelvészek és a magyarul nem tudó más kutatók számára volt fontos. Itt megállnák egy pillanatra, s néhány személyes megjegyzést tennék. Személyes megjegyzések a WOT flnnugrisztikai hátteréhez Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetét mondjak mindazoknak, akiktől a finnugrisztika területén tanultam. A fmnugrisztikával tudományos formában először aspiráns felvételi vizsgámra készülve foglalkoztam. 1955-ben nem orientalisztikából, illetve néprajzból kellett felvételit tennem, ahogy az diplomám alapján várható volt, hanem magyar és finnugor nyelvészetből. Vizsgáztatóim - Pais Dezső, Bárczi Géza, Lakó György, Tamás Lajos - a hangtörténetre összpontosítottak. Vizsgám, mint ezt Pais Ligetinek telefonon jelezte, jól sikerült, mégis, mint később kiderült, politikai és ideológiai okok miatt nem vettek fel. Ennek ellenére hálás vagyok nekik, mert ez volt az első lépésem ezen a területen. Sokat tanultam Hajdú Pétertől, akivel, miután támogatásával 1968-ban a tanszékére kerültem Szegedre, nemcsak a török-szamojéd kapcsolatokról, hanem a finnugrisztika széles köréről tudtuk beszélgetni. Fontos volt számomra Mikola Tibor szakmai és emberi segítsége Szegeden. Egyetemi előadásaim során már ekkor foglalkoztam a török-finnugor kapcsolatokkal. Szoros baráti kapcsolatom alakult ki Rédei Károllyal, akivel a 70-es években több közös cikket is írtunk a permi-török nyelvi érintkezésekről (Rédei - Róna-Tas, 1972, 1975). Bereczki Gábornak is sok köszönettel tartozom. A cseremisz-csuvas nyelvviszony számos kérdését vitattuk meg, Bereczki a cseremiszben nehezen megoldható 12 A rekonstrukció tatalmazza azon szavak rekonstruált PUgr alakját is, amelyek megfelelőit nem ismerjük az obi-ugor nyelvekben.
