Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
Vitás magyar etimológiák 41 gozásai jelentek meg. Mindez lehetővé tette a nyugati ótörök nyelvekről megszerezhető ismeretek biztos hátterének megrajzolását. A könyv második célja a török etimológia területén egy új fejezet nyitása. A török etimológiával eddig foglalkozó munkák ritkán adtak a szavaknak történeti alaktani elemzést. Ezért nagy jelentősége volt Marcel Erdal 1991-ben megjelent müvének, amely a (keleti) ótörök szóképzés kiváló monográfiája. Különösen fontos volt tehát, hogy megvizsgáljuk a nyugati ótörök szóképzést, hiszen az etimológia csak alapos, sokoldalú szóképzésre támaszkodva lehet tudományosan hiteles.8 Végül, de korántsem utolsó sorban a munka célja, hogy újra megvizsgáljuk a magyar nyelv korai török jövevényszavait.9 A kérdés gazdag kutatástörténetét a WOT a 3-11. oldalakon összefoglalta. A WOT 12. fejezete szól a számszerű adatokról. A kutatás során 561 magyar szónak esetleges török eredetét vizsgáltuk meg. Ebből hetven bizonyult valószínűtlennek, ezek közül néhányat érdemes volt alaposabban, másokat csak röviden tárgyalni (WOT 1179-1238). Miután ezeket kizártuk, 419 etimológia maradt. Ezek közül külön kellett választani a kun eredetű szavakat (WOT 1340-1342), ezek szám szerint 35-en voltak. Végül 384 szó maradt,10 11 amelyet a munkában alapos elemzésnek vetettünk alá. Ez az eddig rekonstruált legnagyobb számú olyan magyar szó, amelynek nyugati ótörök eredetét meg lehetett állapítani, illetve ez a legnagyobb számú nyugati ótörök szó, amelyet a magyar nyelvből ki tudtunk mutatni. Természetesen ez a korpusz az etimológiákat tekintve nem egyenszilárdságú. Az etimológiákat három csoportra osztottuk 1. biztos etimológiák, 2. vitatott török etimológiák, 3. lehetséges török etimológiák. A vitatott török etimológiáknak két alcsoportja van. Az egyik, a ritkább esetben több különböző török etimon is feltehető.11 A vitatott csoportba került szavak másik és nagyobb része azért vitatott, mert komoly, vagy valamilyen szinten 8 A nyugati ótörök szóképzést a WOT 1124-1135. oldalakon tárgyalja. Itt külön alfejezet foglalkozik a homofon de verbális török és magyar igeképzők viszonyával. Három esetet különböztet meg. Az első esetben a homofon török képző nem hatott a magyar azonos hangzású képzőre, a második esetben hatott, a harmadik esetben a két képző konvergenciáját állapíthattuk meg. Ez természetesen alkalmazható a homo fon szavakra is. 9 Korai török jövevényszónak minősitettünk minden olyan török jövevényszót, amely az oszmán-török hatás megjelenése előtt került a magyarba. 10 A szavak száma körül lehet kisebb ingadozás aszerint, hogy egy szónak tekintünk egy török etimonra visszamenő eltérő magyar szavakat (pl. bocsánik, bocsájt, búcsu\ egyház, ünnep, üdül), ritkábban egy szónak tekintünk olyan eseteket, amikor a törökben két szó a kiindulópont (pl. kéneső). 11 Ezeknek is két alcsoportja van. Az egyikben két lehetséges török alapszó között kell választani (pl. úrik, csiger), a másikban az alapszó biztos, de képzése esetleg két módon is rekonstruálható (pl. gyilkos).
