Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

62

HoNTi László

10. ver

Az MSzFE és az UEW nem említi ezt a szót, mivel nem tekintette ősi örökségnek. A TESz-ben és az EWUng-ban viszont természetesen tárgyaltatik.

Nemrég foglalkoztam ezen szavunkkal, és arra a következtetésre jutottam, hogy biztos megfelelői vannak a vogulban és az osztjákban, így tehát ugor kori elemről van szó.

Szerintem a következő obi-ugor szópárral áll rokonságban: osztj. *wer- > VVj wer-, Trj J war-, DN Ко Kaz О wer- ’machen’, V Vj wer Trj J wár, DN Ко Kaz О wer ’Arbeit, Tätigkeit’ (DEWOS 1614-1616) ~ vog. *wär- > N vári, LM К voäri, LU P vári (M-WWb 718a), T vär-, vár- ’csinál’ (MUNKÁCSI 1894: 283, 284), TJ TC ßär-, ßer-, KU ßöär-, KM ßöär-, KO ßöär-, P ßbär-, ßar-, VNK ßiiör-, ßär-, VS ßbar-, ßär-, LU ßobr-, ßar-, LM ßoär-, ßar-, LO So ßär- ’arbeiten, machen’ (KANNISTO 1919: 2, 131, K-WWb 161b; még vö. HONTI 1982: 196, 1999: 18, 58), amelyek ugor alapnyelvi előzménye *wärä- ’machen’ lehetett (Csepregi MÁRTA kolléganőm szíves szóbeli közléséből tudom, hogy valamikor LÜKŐ GÁBOR szóban közölte a magyar ver igének az itt idézett obi-ugor igékkel való összetartozásának lehetőségét, de CSEPREGlnek arról nincs tudomása, hogy ezt írásban is közzétette volna). A három ugor szó hangtanilag kifogástalanul illik egymáshoz, legfeljebb jelentéstani szempontból lehetnének aggályok: a ma. ver elsődleges jelentése ugyanis ’schlagen’, míg a vog. war-, wärstb. és az osztj. wer- stb. igéé ’arbeiten, machen’. Ennek kapcsán jutottak eszembe Valentin Kiparsky szavai: „ich bleibe dabei, daß bei scheinbar unüberbrückbaren semantischen Klüften zunächst einmal versucht werden soll, Brücken zu schlagen” (Kiparsky 1966: 75, idézi MIKOLA 1976: 210); ehhez hozzáteszem, hogy a „Wörter und Sachen” szellemében vizsgálva a magyar és az obi-ugor szavak jelentéstani viszonyát, nem is tűnik áthidalhatatlannak a szakadék. Az általánosabb ’arbeiten, machen’ jelentés nyilván az eredetibb, általánosabb jelentésű, amely megőrződött az obi-ugorban, ezért inkább a másodlagosnak látszó ma. ’schlagen’ szorul magyarázatra.

Mivel ez új etimológiai értelmezés, és meglehetősen részletesen tárgyaltam, célszerűnek vélem akkori gondolatmenetem lényegét idézni:

„Biztosra veszem, hogy RÓNA-TAS következő vélekedése kínálja a megoldást: »I am inclined that the H ver-1 [to plait] results fr[om] a secondary split in the semantics« (RTA 2011b: 1003), márpedig itt a ver-2 ’to beat’ (RTA 2011b: 1237) az elsődleges ige.

A TESz szerint: a »ver'... ’ütlegel; prügeln | ütésekkel büntet; schlagen’... Finnugor egyeztetése, valamint törökből való származtatása téves« (TESz 3: 1115a—1116b); »ver2... ’fon, sodor; drehen, flechten | <kötelet, zsinórt stb.> sodrással, fonással készít; seilen’... Vitatott eredetű. - 1. Azonos a ver1 igével. A ’kötelet, zsinórt készít’ jelentés a ver'-nek ’ütésekkel valamit létrehoz’ jelentéséhez kapcsolható. Hasonló fejlődésre vö. ném. schlagen ’üt, ver’: Hanf zu Fa-