Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek

57

(M-WWb 104b-105a), TJ kant-, TC kánt-, KU %ant-, KM kant- ’finden, treffen, sehen, bemerken; gebären’ (K-WWb 322). Aligha lehet kifogásolni a ’szerez’ ~ ’szül’ jelentésviszonyt, a „ma. szül ~ vog. séli, sél-” etimológia hangtanilag is kifogástalan, az „(U/FU *s >) Ug *s > > vog. s ~ s (~ s)” kettős képviselet nem ritka, a vogul s viszont szórványos és szabálytalan (1. CSÚCS ET AL. 1991: 120, 150; még vő. Honti 1999: 44^16). E kettősséget (hármasságot) az alábbi hat vogul szóval dokumentálom.

(1) FU *sar3- ’trocknen, trocken werden’ (UEW 1: 466) > vog. LM sur, К sür ’száraz, puha (fa) | trocken, weich (Holz)’, N süri\, LM surri ’szárad | trocknen’, N sürém, sürem, LM surrém ’száraz, kemény | trocken, hart’ (M-WWb 579b), KU KM süra, KO sura, P sürä, So sürä ’trocken; knochenlos, astrein; weich (Holz, Fleisch); fettlos’, So s^r-: tyßs. ’trocken werden, trocknen’, LO s\irum, So su'r'm ’trocken, hart’ (K-WWb 785a) ~ ma. szárad, száraz,

(2) FU *sata (UEW 1: 467) ’hundert’ > vog. TJ s§t, KU sät, P sgt, So sät ~ ma. száz,

(3) Ug *Муз-гз vagy *säkr3 ’Haar’ (vö. UEW 2: 886) > vog. N sayir, säyir, sair, säyir, LM soär, sar, LU P sár, sar, К soär, soär, soär, T sár, sár Tószőr | Pferdehaar’ (M-WWb 510b), TJ sár, TC für, KU sodr, KM sóár, P sQár, VN süör, VS soar, LU soar, LUT soar, LO sáyr, So sáyrá ’Ross-, Pferdehaar’ (KWWb 779b) ~ ma. szőr, sörény,

(4) FU *särje ’Haar, Haarflechte; flechten, spinnen’ (UEW 1: 471) > vog. N sayi, säf, saß, LM säi, säw, LU sä, P säi, К säß, T sou: ät-s. ’hajfürt, haj fonat stb. I Locke, Haarflechte, Zopf usw.’ (M-WWb 509a), TJ seß, KU KO säy, KM säy, VNK säy, VS seä, LU se, LO säy, So säy ’Zopf (K-WWb 703ab) ~ ma. sző, sövény,

(5) FU *särjk3 ’der Hintere, Arsch’ (UEW 1: 472) > > N särjkw\, särjk, LM särjk, sárjkw, sarjk, sarjkw, LU särjkw, P soärjkw, К särjkhw, T sót]/ ’ágyék | Lende’ (M-WWb 527b), TJ sör\u, set]u, TC serj, KU sä,rjkß, KM saätju(kß, KO s0ärjU(kß, P saarjk, VN VS särjk, LU sarjukß, LO särju(kßä, So särjukßä ’Flanken, Weichen’ (K-WWb 766b) ~ ma. segg,

(6) Ug *serjk3 ’Keil’ (UEW 2: 887) > vog. N sär/kw2, sarjkw, LM särjkhw, LU sorjkw, P sorjkhw, särjkw, T surj ’ék | Keil, Pflock, HolznageT (M-WWb 527b), TJ sürj, P serj, VNZ särjkßä, VS särjukßä, LU scrjukßä, LO särjukßä, So särjukß ’Keil’ (K-WWb 766b) ~ ma. szeg, szög.

A vog. s ~ s viszony megegyezik a ma. s ~ sz viszonnyal. A ma. s ~ sz BenkŐ szerint „igen valószínűen ősmagyar nyelvjárási különfejlődésben leli magyarázatát” (BenkŐ 1957: 68), amit én nagyon is lehetségesnek tartok, de én ezt ugor kori hangváltozáson alapuló elő- vagy ősmagyar kori nyelvjárási különfejlődésnek vélem. Az előadottak értelmében szül igénket biztos ugor kori szónak tekintem.