Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek

55

A CZUCZOR - FOGARASI véleményével ellentétben azonban eléggé általánosnak tűnik a sajtkészítés során a sajt préselése, sajtolása, vö. sajtfacsaró ’esztergályozott kis kézi sajtprés’, sajtnyomó ’sajtprés’ (UMTSz 4: 807ab), sajtprés ’az a négylábú, asztal, pad v. szék alakú eszköz, melynek segítségével a formába tett sajtból a savót kinyomják, kipréselik; sajtnyomó, sajtnyomtató’, sajtruha ’sajtkészítéskor haszn., ritka szövésű vászondarab, amely a beöntött aludttejből, ill. túróból kinyomott, majd lassanként kicsepegő savót átengedi’, hasonlóan: sajttej (ÚMTSz 4: 809b), sajt, sajtóprés (MNL 4: 390b, 391b). Ezért szerintem - a „Wörter und Sachen” szellemében - a két szónak igenis elemi köze van egymáshoz.

Az a hangtani megjegyzés, miszerint a ma. sajtó és az osztj. DN cujot- ’ertrinken’ stb. csak akkor tartozhat össze, ha a magyar szó t-je képző, és j-je */bői, nem pedig egy hajdani *kt *£-jából keletkezett, könnyedén elhárítható. Az Ug *caj3- ’drücken, pressen’ igetőhöz csatlakozhattak képzők, az osztják esetében van */ képzős származék is (Kaz щлэ- ’ver-, einsinken’, О suwih- ’untersinken’, UEW 2: 841; ezen igék ősosztj. *suj(o)h- alakra mehetnek vissza). Jelentéstanilag sem lehet probléma, vö. „Zur Bedeutung ’sinken, versinken’ im Ostj. vgl. finn. painaa ’drücken, pressen’ ~ painua ’sinken, versinken’” (UEW 2: 841) ~ painava ’schwer; gewichtig’ ~paino ’Druck ~ Gewicht’. Az ugor eredet kapcsán tett hangtani ellenvetés teljesen irreális: „az alapnyelvi *kt-1 a magyarban csak t képviseli, s nincsen olyan, még kétesen ősi örökségűnek minősíthető szavunk sem, amely ennek az ellenkezőjét tanúsítaná”, mivel az uráli és a finnugor alapnyelvi *kt, *tk, *pt magyar folytatója azonos a *í/-ével (HONTI 1985b: 152). Az ugor alapnyelvi előzmény *caj3- ’drücken, pressen’ lehetett, amelyhez az előmagyarban deverbális *t vagy *kt képző járult: *saj3-t3 > *saj-t3 > *sajt vagy *saj3-kt3 > *saj3-tt3 > *saj-t3 > *sajt, vö. bojt (TESz 1: 325b- 326a) ~ bújt1 (TESz 1: 383b). Úgy vélem, hogy sajt és sajtó szavunk biztosan egy tőről fakad, ezért a sajt idegen eredetűként való magyarázatát megalapozatlannak látom, és ugor eredetűnek tartom.

8. szül

MSzFE: „Egyeztethető a következő vogul szóval: vog... E. séli ’keres; erwerben’ [Bekezdés] Az ugor alapalak: *sil3- (< korai ugor *sil3-)” (MSzFE 3: 604- 605).

TESz: „Valószínűleg ősi örökség az ugor korból; vö. vog. E. séli ’keres, szerez, vásárol’... Más ugor egyeztetése, valamint török származtatása téves” (TESz 3: 812a).

Az UEW (2: 888) biztos ugor kori etimológiai szócsalád tagjaiként kapcsolja össze a magyar és a vogul szót az Ug *sil- ’erwerben, verschaffen’ alatt.

EWUng: „Wahrsch Erbw aus der ugr Z” (EWUng 2: 1464b).