Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek

53

Más fémnév is specializálódott jelentésre tehetett szert jelzős szerkezetben:

*wáy

navi-vox ’weisses Metall’ (navi ’weiss, licht, hell’, vox ’Metall, Kopeke, Geld’) (AHLQVIST 1880: 108), Vj näyi wäy ’Silber; серебро’ (näyi ’weiß’) (DEWOS 991, 1568),

Trj käntay-wäy, J käntay-wäy ’Kupfer’ (käntay ’Ostjake; ханты’, wäy ’Metall, Eisen; металл, железо’) (DEWOS 518, 1568).

Vogul

*ätk>ds

atves, atvis, atvos, ätkues ’Blei’ (AHLQVIST 1891: 3b), К oatkwés, P oatwés, atwés (M-WWb 58a), KM öä4(kßs, P a4(ßs (K-WWb 131b),

qaim-atves ’Zinn’ (qaim ’Männchen’) (AHLQVIST 1891: 18b), LM LU khaim atwés, P khaim oatwés ’ón; ólom; Zinn; Blei’ (khaim stb. ’hím; Männchen’) (MWWb 58a, 71a), P koimaHJs, VN kaimat J, VS kaimä 4us, LU kaima'tus ’Zinn’ (kaim stb. ’Männchen’) (K-WWb 272b), az -a HJs stb. az aHßs ’Blei’ stb.-bol (KWWb 131b) csonkult,

mäns-ätvis, moans-ätkues (mans, moans ’wogulisch’) ’Zinn, ?Blei’ (AHLQVIST 1891: 28a), К mans átkhwés ’ón, олово; Zinn’ (mans ’vogul’) (M-WWb 58a, 300ab), KM möäsisöä,t(k?s, KO möähsöätßßs ’Zinn’ (möäjhi stb. ’wogulisch’) (K-WWb 474b),

pesken-ätkues ’Zinn, ?Blei’ (pesken ’Flinte’) (AHLQVIST 1891: 41b), К péskén-átkhwés, péskén-oatkhwés ’ólom; Blei’ (péskén ’puska; Flinte’) (M-WWb 58a, 436b), KUpaskanöäHßßs ’Blei’ (pasкэп ’Flinte’) (K-WWb 648b).

Úgy értem, hogy RÓNA-TAS komolyan kételkedik ólom szavunk ősiségében és az ó/7-nal való etimológiai kapcsolatában: „ólom ’lead’ < PUgr wdm3 ’Blei’. The connection with ón ’tin’ is unclear; VogT wölém ’Blei’ is isolated, see RÉDEI (1986-1991/2: 899)” (RTA 2011b: 1321). Az eddig felsorakoztatott adatok engem részben más állásfoglalásra késztetnek:

Igaz, hogy a ma. ólom-nak hangtanilag pontosan megfelelő rokonjelöltje csak egy van, a MUNKÁCSI gyűjtéséből származó vog. T wölém, amely csak ebből az egy nyelvjárásból van adatolva, ráadásul KANNISTO publikált gazdag gyűjteményében nem is található meg. Ez utóbbit illetően azonban van némi kétségem, TOIVONEN (1952: 17, 1953: 14) ugyanis utalt a magyar ólom szó és vogul megfelelője közti kapcsolatra, közölte is a vogul szót, de a közlésmód egyértelműen a KANNlSTO-féle transzkripciót tükrözi: ßölam és ßölam. Lehet, hogy KANNISTO szótári anyagának publikálásra való előkészítése során elsikkadt e szó? A magyar és a vogul szó ezen zavaró körülmény ellenére minden kétséget kizáróan összetartozik ugor kori örökségként, és teljesen feleslegesnek látom, hogy az ólom és az ón közvetlen etimológiai kapcsolatba állíttassék. Hangalaki hasonló