Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek 51 ón MSzFE: „ón 1. ’Zinn’, 2. N. ’ólom; Blei’... R. fejér ón ’Zinn’; fekete ón ’Blei’. L. ólom.'’'' ~ Vog. (1. alább külön: M-WWb 383), osztj. (1. alább külön: DEWOS), cser. KB U ßu-ln3 ’Zinn (KB U), Blei (KB); К ßulno ’Zinn’; ßüt-ß. ’Blei’ [ßüt ’Wasser’). „Az ón magánhangzójának a nyúlását az azonszótagú / kiesése okozhatta: óm. *olnu > ón... [Bekezdés] A m., osztj., cser. ’Zinn, Blei’ ~ vog. ’Silber’ ~ ’Gold’ jelentésviszony azzal magyarázható, hogy az egymáshoz hasonló színű fémek nevei gyakran felcserélődnek (AKE 142). Vö. m. arany ’Gold’ ~ vog. tärin ’Kupfer’ ~ osztj. lorna ua. (1. arany alatt). [Bekezdés] Az eredeti jelentés ’ón; Zinn’ és talán ’ólom; Blei’ lehetett. Az utóbbi jelentés azért bizonytalan, mivel lehetséges, hogy a finnugorság az ólmot nem ismerte... [Bekezdés] A finnugor alapalak: *woln3” (MSzFE 3: 503). A rokon nyelvi adatok: Vog. N áln, LM LU áln, KU áln ~ oálén, T álén ’ezüst, pénz; Silber, Geld, Münze’ (M-WWb 383b); KU а'лэп, KM а (лп, P эЛ(лп, VNZ LUT ал(лп, VS LU al(ln, LO So óí(ln ’Silber, Geld; Kopeke; серебро’ (K-WWb 50b-51a). Osztj. V о1пә, Vj VK olna, DN KoP Kr utan ’олово; Zinn’, DN yänt-u. ’Zinn’ (DEWOS 80; yánta ’osztják’, DEWOS 517), üdén, üdén ’ón | Zinn’ (PATKANOV 1902: 184), Vj näy-o. ’id.’ (DEWOS 80; näyi ’weiß’, DEWOS 990), V nämk-o. ’Blei’ (DEWOS 80; пӓтәк ’мягкий, weich’, DEWOS 1056), DN rüt’-u. ’id.’ (DEWOS 80; rüt’'Russe’, DEWOS 1288), V ser-о. ’„крепкий свинец”, олово, Zinn’ (DEWOS 80; sera ’крепкий, fest, hart, haltbar’, DEWOS 1368), PATK. pás kán-üdén ’Blei (Flinte-Zinn)’ (paskän ’puska, Flinte’, PATKANOV 1902: 184, 106). TESz: „Ősi örökség a finnugor korból; vö. vog. T. álén... osztj. V. о1пз ’ólom’... [+ az MSzFE rokon nyelvi adatai, H. L.] A finnugor alapalak *ßoln3, jelentése ’ón’, esetleg még ’ólom’ lehetett. Az egyes nyelvekben jelentkező ’ólom’ és ’ezüst’ jelentés az illető fémek színének az ónéhoz való hasonlósága révén fejlődhetett ki... - Valószínű, hogy a m. ón etimológiailag azonos az ólom-mal (1. ott). Az ón alak ősmagyar *olna, ómagyar *olnu alakon át keletkezhetett, vagy In > nn hasonulás utáni rövidüléssel... A régi nyelvben az ónt gyakran fehér ón-nak, az ólmot fekete ón-nak nevezték” (TESz 2: 1081b-1082a). UEW: FU *woln3 ’Zinn’ > „Tscher. KB wulna, U В wulno ’Zinn (KB U B)’, В wüt wulno ’Blei’ (wüt ’Wasser’) | ostj. Vj. olna ’Blei’, V ser olna, DN yánt után ’Zinn’ {ser ’fest, haltbar, stark’,yänt ’ostjakisch’) | wog... T álén, К oálén, N áln ’Silber-Geld’... P olan ’Silber; silbern’... KM alán: a. 5na ’hopea astia; silbernes Gefäß’, So. olan ’деньги, копейка’ | ung. ón ’Zinn, (dial.) Blei’, lólom ’Blei’. [Bekezdés] Die Dehnung des Vokals in ung. ón kann durch den Schwund des folgenden / verursacht worden sein: altung. *olnu > ón. [Bekezdés] Ung. ólom kann nur dann hierher gehören, wenn m (aus n in einer altung. Form olon) vor einem mit einem Labialkonsonanten anlautenden Suffix entstanden ist (z. B.
