Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
50 HONTi László a vog. wölém -m-jéhez. Az egyeztetésnek az is gyengéje, hogy ólomlelőhely Kelet-Európábán nincs, s így az ólmot az ugor együttélés korában legfeljebb kereskedelmi cikként ismerhették meg... [Bekezdés] 2. Valószínűleg azonos az ón (< óm. *olnu) 1. ’Zinn’, 2. N. ’Blei’ szavunkkal)... [Bekezdés] Az óm. *olnu alakból fejlődött a R. nyelvben előforduló olon. A szóvégi -и-ből labiális mássalhangzón kezdődő toldalékok előtt -m lett (pl. *olon-ból > ólomból. [Bekezdés] Az ólom és az ón jelentésbeli elkülönülése a legújabb időkben történhetett meg. A ’Blei’ és a ’Zinn’ jelentést a R.-ben a fekete és a fehér jelzővel különböztették meg egymástól: R. fekete ólom ~ fekete ón ’Blei’, R. fehér ólom ~ fehér ón ’Zinn’” (MSzFE 3: 498-*99). TESz: „ólom... Vitatott eredetű. - 1. Ősi örökség a finnugor korból: az ónnak szóhasadással elkülönült változata; a rokon nyelvi megfelelőket 1. az ón szócikkében. Az ón előzményéül is feltehető ómagyar *olnu alak oln > olon fejlődésen mehetett keresztül. A szókezdő о nyúlását a hangsúly, az / nyújtó hatása és az ón analógiája egyaránt okozhatta. A szóvégi n > m változás labialis mássalhangzóval kezdődő toldalékok előtt (ólonból > ólomból stb.) következhetett be. — 2. Ősi örökség az ugor korból; vö. vog. T. wölém ’ólom’” (TESz 2: 1076b). UEW: Ug *wolm3 ’Blei’ > „?Wog... T wölém ’Blei’ | ?ung. ólom... (Ende des 15. Jhs.: olno... 1548: olom... 1637: olon). [Bekezdés] Die Zusammenstellung ist wegen der spärlichen Belege im Wog. unsicher. Das ung. Wort gehört nur dann hierzu, wenn das auslautende m ursprünglich vorhanden war und nicht aus altung. n in olon (> ón ’Zinn, (dial.) Blei’) vor mit labialen Konsonanten anlautenden Suffixen (z. B. *oIonból > ólomból) entstanden ist. Das lange ó in ólom läßt sich durch den Einfluß von ón ’Zinn’ erklären. [Bekezdés] Zum ung. Wort s. auch *woln3 ’Zinn’ FU. [Bekezdés] Blei konnte in Ug. Zeit nur als Handelsartikel bekannt gewesen sein, da es keine Bleivorkommen in Osteuropa gibt” (UEW 2: 899). EWUng: „ólom... Wahrsch Erbw, Entspr aber umstritten... 1. Aus der fgr Z; zum Etym vgl: —» ón. Zwischen diesem und ólom ging erst spät und nur in der Hochspr eine Wspaltung vor sich. - 2. Aus der ugr Z - vgl: wog (T) wölém ’Blei’ [ugr *ßnlm3 ’ds’]. Schwäche der Erklärung ist die spärliche Belegtheit des wog W. Das Blei dürfte in der ugr Z nur als Handelsware bekannt gewesen sein, da in Osteuropa keine Bleilagerstätten sind” (EWUng 2: 1060a). A rokon nyelvi adatok: vog. T wölém ’ólom; Blei’ (M-WWb 731b; ezt a szót nem találtam meg a K-WWb-ben!). - Az ’ólom’ egyéb neve: vog. LM LU khaim atwés, khaim átwés, P kháim oátwés ’ón; ólom; Zinn; Blei’ (LM LU P khaim ’hím; Männchen’) (M-WWb 58a, 71a), vö. még К mans á. ’ón, олово; Zinn’ (mans ’vogul’) (M-WWb 58a), К péskén-átkhwés, péskén-oátkhwés (péskén ’puska; Flinte’) (M-WWb 58a, 436b). - Vog. N átwés, LM átwés, átwés, átwés, LU átwés, P oátwés, atwés, К oátkwés, oátkhwés, átkhwés, T áitkhus’ ólom; Blei’ (M-WWb 58a; 1. még 2. ezüst).
