Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek 47 A busmanokat jelölő hottentotta elnevezés jelentése: ’hebegő’. Sárkány Mihály nemrég Kenyában fedezett fel közös nyelvi érthetőséget kifejező népnevet! ... egyes feltételezések szerint az egykori közös szláv népnév, illetve az ebből származó szlovén, szlovák etnonim nyilvánvalóan az ószláv szlovo ’szó (beszéd)’ kifejezés származéka, mivel az idegeneket a szlávok ’némá’-nak nevezték, míg magukat ’beszélő ember’-nek. Minthogy az esetek többségében külföldiek a szlávoknál germán nyelven beszélő személyek voltak, így végül is a szóban forgó ’néma’ szó a németekre ragadt... Innen a németek összefoglaló jellegű elnevezése is a szláv népeknél, de nálunk is, bár ezt eleinte általában az idegenekre alkalmazták Kelet-Európábán, és csak később vált a germánok külső elnevezésévé. Közép-Amerikában ugyanilyen egybeesést figyeltek meg a külföldi etnológusok a penuti indiánoknál Kaliforniában. További tipológiai analógiaként említjük meg, hogy az ógörög barbár képzet csakúgy, mint az arab eredetű berber népnév is etnocentrikusan a ’mormogó’ vagy ’dadogó’ jelentéssel szabályosan etimologizálható, azaz »mi«, görögök (arabok) tudunk beszélni - »ők«, az idegenek, a barbárok pedig nem, vagy pedig rosszul. Ugyanilyen jellegű a mongol eredetű, de most török népnek tekinthető tatár elnevezés, amelynek eredeti mongol jelentése ’hebegő’. Hasonló jellegű az albánokra vonatkozó szkipetár etnonim eredete is, illetve az Észak-Kaukázusban élő abazák, akik az abházok és cserkeszek (adigék) legközelebbi nyelvrokonai... Ezzel egybeeső jelenséget találunk Ukrajnában és Moldáviában a török nyelven beszélő, de ortodox (pravoszláv) vallású gagauz nép külső elnevezése esetében” (VERES 2010: 546—547). VÁSÁRY ISTVÁN turkológus kollégám szíves levélbeli információja szerint azonban „nincsen a gagauz népnévnek mindenki által elfogadott biztos etimológiája”. A Veres közölte, kétségtelenül érdekes adatok közül néhány apróbb korrekciót, kiegészítést igényel. (1) A görög ßäpßapog ’kemény, durván hangzó, érthetetlen <nyelv>; nem görög elsősorban nyelv>; durva, műveletlen’ átkerült az arabba berber alakban (TESz 1: 247b, 281b-282a, EWUng 1: 97b; még vö. PHILIPPA 2004: 267b-268a) és onnét az európai nyelvekbe. (2) Az albánok belső elnevezésének szkipetár alakja csak a magyaros átírás, kiejtése skipetár. A szónak a VERES közölte etimológiai magyarázata téves, vö. „Сами албанцы называют себя и свой язык словами, образованными от корня shqip [шкип] ’ясно, понятно’... shqipétar ’албанец’ (т. е. ’тот, кто говорит на понятном языке’)” (Zugra - Sarapova 2000: 63а). A szláv szónak a slovo ’szó’ lexémával való összekapcsolása viszonylag hosszú múltra tekint vissza, sőt, még a slava ’dicsőség’ szót is bevonták ebbe a körbe, amit a most következő kis véleménycsokor elég jól érzékeltet, „слово... см. слыть" (PREOBRAZENSKIJ 2010b: 323a) „слыть... слово... слава gloria, fama... см. слава” (PREOBRAZENSKIJ 2010b: 328—329); а слава PREOBRAZENSKIJ szerint összefügg а слыть és а слово szóval (PREOBRAZENSKIJ 2010b: 317- 318); а славянин eredetére ötféle magyarázatot sorol föl, az elsők: 1. а слава, 2.
