Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
46 HoNTi László Vorfahren ist eine hintervokalische Variante des vordervokalischen wog. N mansi, T mänsi usw., der Selbstbenennung der Wogulen; auch im Ungarischen begegnet in der etymologischen Entsprechung dieses interessanten und gemeinugrischen Stammesnamens eine hintervokalische Form, das übliche magyar, und eine vordervokalische, das in den ältesten Nachrichten über die Ungarn vorkommende megyer” (STEINITZ 1941/1976: 129-130). * (Lábjegyzet:) „Genauer wäre es zu sagen: es handelte sich früher um zwei Homonyme, die jetzt im Sprachgefühl der Ostjaken wohl meist zusammengefallen sind. Bei den Ausdrücken der Folklore ist das leicht begreiflich; ob auch Phratrialbezeichnung mns yu usw. als ’Märchenmann’ usw. aufgefasst wird, kann ich nicht sagen” (STEINITZ 1941/1976: 130, 3. jegyzet). - A RÉDEI véleményét is tartalmazó előzményből ki kell derülnie, hogy a mns ’Märchen’ és a mns frátrianév történetileg azonos szavak, homonimának csak abban az értelemben tekinthetők, mint pl. a körte gyümölcsnév és a ’villanyégő’ jelentésű körte, ilyen továbbá a toll ’a madár testét borító szaruképződmény’ és az ’írószerszám’, történetileg azonban ezek mind poliszémák. A mos az északi vogulban talán mégsem (kérdőjeles) osztják jövevény, hiszen mélyen benne van a népköltészetben, akárcsak az ugyancsak kérdőjellel osztják eredetűnek minősített északi vog. por is. VERES PÉTER több alkalommal is írt a mese és a magy-ar viszonyáról. Magyarázatát azért tettem a Megjegyzések részbe, hogy sokféle észrevételét azonnal kommentálhassam. Legutóbbi és legrészletesebb tanulmányából terjedelmes idézetekben mutatom be magyarázatát, etimológiai ötletét. VERES (2010: 550-551) azt bizonygatja, hogy a magyarok és a vogulok belső elnevezése - pontosabban: annak feltételezett előtagja - nem lehet iráni eredetű. VERES mese szavunk és népnevünk kapcsolatáról fogalmazott meg érdekes véleményt (amely hellyel-közzel megalapozatlan kijelentéseket is tartalmaz). Abból a tényből, hogy több népnek az önelnevezése a nyelvértéssel van kapcsolatban, VERES erre a következtetésre jutott: „Az egykori ugor népek közös önelnevezésében kifejezésre jutott »mi - ők«, illetve »saját - idegen« univerzális jellegű szembeállítás minden etnikum csoporttudatának elmaradhatatlan összetevője, az etnikai elhatárolódás egyik legfontosabb ismérve a belterjes endogám házassági gyakorlat preferálása és a külön nyelv mellett” (VERES 2010: 548). Nagyon fontos és érdekes adalékokat szolgáltat VERES a nyelvi érthetőséget tükröző belső és külső népneveket illetően: „Mindenesetre az etimológiai kutatásból elég jól ismert... hogy a nyelvi érthetőség alapján alakítják ki önelnevezésüket, az etnonimet. így pl. Kelet-Szudánban a hegyi burunok mongatini-lebennek hívják magukat, aminek magyar fordítása azt jelenti: ’akik értik a nyelvet’, amely adat... ECSEDY CSABA... helyszíni afrikai gyűjtéséből származik. Tőle tudom, hogy ugyanitt egy másik etnikumot szomszéd népek ’süket’-nek neveznek.
