Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek 45 Megjegyzések Elsőként Róna-Tas fejtegetéseit kommentálom: (1) „»Manysi-Word« (marit’ kői), the legends about the Voguls, and that the first part became independent while it took over the semantics of the second part” (RTA 201 lb: 1320, ugyanígy RÓNA-TAS 1997: 235,1. fentebb). Ez félreértés RÓNA-TAS részéről, mivel RÉdei nem rendelt jelentést a hipotetikus osztj. * maiit' köl mellé, amely a kontextusból leginkább ’nemzetség-szó / monda-szó’ként lenne értelmezhető. (2) „The Voty example cited vizi-kil ’tale legend’ from vizi ’root, clan’ and kil ’word’ is interesting, but cannot be used here. The Voty word vizi never adopted the meaning ’tale’” (RTA 2011b: 1320). Nekem nem tűnik úgy, hogy ez lényeget érintő ellenvetés, ti. én úgy értem, hogy a votják összetétel eredeti és mögöttes jelentése: ’a (m i) törzs(ü n k) mondája’. Ez expressis verbis az etnikumot hangsúlyozza, míg a votják mintával megegyező hipotetikus osztj. *mant’köl az etnikum tagjai számára nyelvileg érthető megnyilatkozást (amit a következő bekezdésben lévő STEINITZ-idézet talán eléggé világosan érzékeltet, eltekintve attól, hogy tévesen homonímiát emleget), de lényegét tekintve mindkettő a „mindenki” által felfogható közlésre utal. (3) „A magyer tehát két népnévből álló összetétel. Ennek két típusa lehetséges. Vagy két nép társulását jelenti, vagyis a manysok és az erek népét, vagy pedig a manys az er nép megkülönböztető jelzője. Mindkettőre van példa” (Róna-Tas 1997: 234-235). Itt nekem csak az nem világos, vajon e titokzatos ár nép er ’ember’ szava összefügg-e a törökségi er ’ember’ szóval (vö. *(h)är(ä) ’Mann stb.’ (RÄSÄNEN 1969: 46a), amely, amint fentebb írja RÓNA-TAS, nem kereshető a magyar -ar (és a megyer -er) végződésében. Az osztják mns szónak ffátrianévi használatáról írja STEINITZ az északi (Sy) nyelvjárással kapcsolatban: „Da ein gleichlautendes Wort mns usw. im Ostj. ’Märchen’ bedeutet und man bisher keine Kenntnis von der sozialen Bedeutung des Terminus mns hatte, haben die bisherigen Forscher diese Ausdrücke mit ’Märchenmann; Märchenfrau, Fee’ übersetzt... Die Erklärung ’Märchenmann’ für mns XV usw. erhält man sogar auch von den Ostjaken, zumal ein wirklicher mns XV >n dem Parallelwortpaar ӓг/м, mns XV ’Liedermann, Märchenmann’... vorkommt. Es handelt sich jedoch nur um Homonyme.* Dies zeigt einerseits wog. MUNKÁCSI II 669-7042 mojt-xum ’Märchenmann’ und mos-yum ’mos- Mann’ (’Märchen’ heisst nur mojt, mos ist Name); andrerseits der Gegensatz zu mns - por, welches Wort auch im Ostj. als Name aufgefasst wird; und schliesslich die Etymologie von mns: ostj. mns usw. ’Märchen’ gehört zu ung. mese id... ostj. N mns, S mönt’, Ost. mänt’, wog. MUNKÁCSI mos als Benennungen der einen Phratrie, d. h. der einen Hälfte der Obugrier und ihrer mythischen 42 VNGy 2: 669b, 670b.
