Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Szemle, ismertetések - Zaicz Gábor: Maticsák Sándor: Gerhard Friedrich Müller és Johann Eberhard Fischer 18. századi szójegyzékeinek mordvin anyaga (The Mordvin parts of Gerhard Friedrich Müller’s and Johann Eberhard Fischer’s 18th century word lists) 403

Szemle, ismertetések

403

H. Varga Márta (2013), Plurale tantumok a magyarban. In: Imre Attila (szerk.), Párbeszédek kultúrája Gdansktól Oszakáig. Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság, Kolozsvár. 136-148.

H. Varga Márta

Maticsák Sándor:

Gerhard Friedrich Müller és Johann Eberhard Fischer 18. századi szójegyzékeinek mordvin anyaga

Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen 2016. 368 o.

MATICSÁK SÁNDOR műve Bevezetésében (5-10) a munkálat céljaként azt jelöli meg, hogy G. F. MÜLLER és J. E. FISCHER 1759 és 1791 között megjelent három szójegyzékének mordvin anyagát kívánja megvizsgálni. A két említett német tudósnak áttekinti itthoni és külföldi tudománytörténeti elterjedtségét. Különösen a finn tudósok írnak viszonylag kiegyensúlyozottan róluk, így M. Korhonen és G. J. STIPA is. A magyar nyelvészek - ZSIRAI, GULYA, HAJDÚ, BERECZKI - általában csak Fischer tevékenységét értékelik. Azt azért hozzátehetjük, hogy a DOMOKOS PÉTER szerkesztette Életrajzi lexikonban (Budapest 1990. 363) G. F. Müller életműve csak „technikai okok és egyéb gátló tényezők miatt” maradt ki. Mivel MÜLLER és FISCHER szójegyzékeinek mordvin anyaga napjainkig feldolgozatlan volt, ezekről a szólistákról, többek között etimológiai jellemzőikről, nyelvjárási hovatartozásukról stb. elemzések nem születhettek. A könyv egyes fejezetei ezekre a kérdésekre keresnek választ.

1. Pétervártól a Bering-szorosig (11-24). Ez a rész Oroszország terjeszkedéséről és a különféle szibériai expedíciókról (D. G. MESSERSCHMIDT útjáról, a két ún. szibériai expedícióról) számol be. A második szibériai expedíciónak Maticsák felsorolja a részlegeit: a Dvina-Ob, az Ob-Jenyiszej, a Léna-Jenyiszej, a Léna-Kolima, a kamcsatkai, a Japán partjainak feltérképezésére alakult, a Verhnyeudinszki-Ohotszki és az ún. akadémiai részleg. 1733-ban felállítottak egy akadémiai kutatócsoportot a szibériai természet részletes leírására és az ottani archívumok tanulmányozására. Az akadémiai csoport egyik vezetőjévé G. F. MÜLLER német történészt nevezték ki, aki korábban is Szibériával, többek között a szamojédokkal és a kalmükökkel foglalkozott. 1733 és 1743 között MÜLLER rendkívül nagy - főként nyelvészeti és néprajzi - munkát végzett. Háromféle módon szerezte anyagát: 1. minden szibériai városban lemásolta a levéltári anyagokat, 2. élőnyelvi és 3. régészeti kutatásokat is végzett. Az expedíció kezdetén, 1733-ban Kazanyban a helyi lakosságtól - összesen nyolc nyelven - több mint 300 szavas jegyzéket állított össze (ennek a kéziratnak mordvin anyagát a 4. fejezet tartalmazza). A gyengélkedő (majd betegsége miatt hazatért) MÜLLERt